Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
Kőfalviné Ónodi Márta: A KISKUNFÉLEGYHÁZI SZENT ISTVÁN-TEMPLOM ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE 1808-1880
11 (öl) lesz, továbbá kétféle tervet kértek a mestertől, „egyes tornyára és két tornyára” vonatkozót is.43 A közgyűlésnek tett jelentésből kitűnik, hogy Dötzer a tervet 2-3 hónap alatt ígérte elkészíteni, valamint hogy a küldöttség tagjai azt közölték az építésszel, hogy a város erre a célra kb. 120 ezer forinttal rendelkezik. Dötzer Ferenc kijelentette, hogy a költségek fél százalékáért vállalja a tervrajzok és a költségvetés elkészítését, továbbá megemlítette, hogy művezetésért {„azon esetre, ha az ő felügyelete alatt ugyan, de mégis netalán más alsóbb rendű mesterek által eszközöltetné a lakosság az építést, ezen felügyelet fejében") két százalékot kér. A jelentéstevők előadták, hogy egy másik - sajnos meg nem nevezett - építésszel is értekeztek, aki szintén kész volt elvállalni a templom tervezését, de mert a tárgyalás idején beteges állapotban volt, másrészről pedig Dötzernél „nagyobb biztosíték mutatkozott", így ezzel a másik építésszel komolyabb megállapodást nem hoztak létre. Dötzer viszonylag pontosan tartotta az ígért határidőt. Négy hónap elteltével, 1872. szeptember 3-án „Dötzer Ferenc és Pelka Antal [helyesen: Pelka Alajos] pesti építészek a tervrajzokat elkészítvén”, azokat bemutatták a közgyűlésnek. Egyelőre csak a tervrajzokat hozták, a költségvetés elkészítése ugyanis nagyon megterhelte volna a templompénztárt. Az építészek kérték a képviselőket, hogy válasszanak a tervek közül, s ők majd a kiválasztott rajzhoz elkészítik a pontos költségvetést is. Hozzávetőleges költségeket azonban már ezt megelőzően is tudtak mondani. Miután a gyűlés tagjai megszemlélték a tervrajzokat és minden lehetőségről informálódtak, egy hibrid változat mellett döntöttek: „egyrészt szem előtt tartván azt, hogy az Isten dicsőségére építendő templom térséges, a város emelésére, s díszéül szolgáljon, másrészrőlfigyelmen kívül nem hagyhatva a képviselőgyűlés azt sem, hogy mily pénzbeli erővel rendelkezhet a közönség az építés kivitelére, a tervrajz választás tekintetében oly megállapodásra jutott a gyűlés, hogy a Dötzer Ferenc építész által készített tervrajzok közül az építendő templomnak elejéül a kéttornyát ábrázoló, a templom belsejét, s illetőleg az oldalait, hajóját és fedelét az egy tornyát ábrázoló tervrajz fogadtatott el." Azaz egy viszonylag olcsóbb, de mutatós és tágas templom építését határozták el. Dötzer Ferenc építészt arra kérték, hogy a költségvetését úgy irányozza, hogy az a 125-130 ezer forintot ne haladja meg.44 1873 februárjára el is készült költségvetés, amely szerint a templom felépítése 144 652 forintba kerülne.45 Dötzer a városi tanács számára a költségvetés mellé egy részletes feljegyzést is csatolt, amelyben kifejtette, hogy miből adódik a megadott keretösszeg átlépése, illetve megindokolta a templom tervrajzával kapcsolatos bizonyos döntéseit. Elsőként hangsúlyozta azon aggályait, amelyek a szűkös költségvetésből adódtak. Az építész szerint is „a templom az Isten háza, a teremtés Urának hajléka, s bármily egyszerű, kell, hogy méltó legyen ahhoz, kiért emeltetett; kell, hogy egyszerű és nyugalmas vonalaiban bírja ama fenséget, mely az igazhívő emberi keblet a végtelen Lényhez emelje, s minden belépőben a hit áldás[ához] és vigaszához szükséges hangulatot ébresszen. S ezen kívül épp oly fontos, hogy puszta szemlélete - tehát külseje is 43 BKMÖL V. 171/b. Kiskunfélegyháza Város Képviselőtestületének iratai. Közgyűlési iratok (a továbbiakban: V. 171/b.). L. 36. F. 2. Cs. 17. Sz. 15. Az ideiglenes szerződésben még 11 öl szerepel, a későbbi források 12 öl szélességről szólnak. 44 BKMÖL V. 171/a. 1872. szeptember 3-i ülés 78/1872. (141.) 45 BKMÖL V. 171/a. 1873. február 21-i ülés 28/1873. (248.) _______________________A Kiskunfélegyházi Szent István-templom építéstörténete - 1808-1880 1 15
