Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
Kőfalviné Ónodi Márta: A KISKUNFÉLEGYHÁZI SZENT ISTVÁN-TEMPLOM ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE 1808-1880
Köfalviné Ónodi Márta A Szent István-templom felépítése 1872-1878 Az ország 1867-es kiegyezés utáni politikai és gazdasági stabilizálódását megérezte Félegyháza is. Az 1870-es évek elejére elérkezett a régóta várt idő, mikor a templomépítés kapcsán a tettek mezejére léphetett a város. 1872. február 18-án a közgyűlésen felolvasták azt a kérelmet, amelyet ötszáz félegyházi lakos nyújtott be egy új templom építésének ügyében.38 Az 1872. március 15-i ülésen mondta ki a közgyűlés, hogy „úgy a boldogult ősök iránti kegyelet, mint a közönség jelenben megnyilvánuló akaratához képest az új templom építésének megkezdése ezennel egyhangúlag elhatároztatik"?9 Bízott benne a testület, „hogy a jelen időbeli ájtatos híveknek az újtemplom építés iránti erős akarata, ha bár viszontagságok jönnének is közbe (mitől Isten óvja hazánkat, s városunkat) lankadni nem fog", és végre elkészül az oly régóta szükséges újabb templom. Egy bizottságot neveztek ki, amelynek az volt a feladata, hogy egy „előirányzatul szolgálandó tervrajzot és költségvetést” minél előbb készíttessen és intézkedjen az építéshez szükséges anyagok beszerzése iránt. Arra utasították a bizottságot, hogy a terveztetésnél hangsúlyozzák, hogy az építendő templom nagyságára nézve a már fennálló templomnál kisebb ne legyen és a „szépészet kívánalmainak megfelelve a városnak díszére váljonde tartsák szem előtt a takarékosság elveit is. Ezért úgy döntött a közgyűlés, hogy kétféle tervet készíttet: egy egytornyú és egy kéttornyú változatot. Felhívták a figyelmet arra, hogy „a már több év előtt készített, s a levéltárban létező két tornyú templomról készült tervet is az előirányzatnál figyelembe” kell venni. Ennél a kitételnél nem gondolhatunk más, korábban készített tervrajzra, csak a már említett, Koczka Ferdinánd által 1856-ban elkészített (azóta sajnos fel nem lelhető) rajzra, hiszen legjobb tudomásunk szerint Hild József „biztató hosszas ígérkezésen" kívül mást nem tett a félegyházi templom ügyében. De így az is nyilvánvalóvá válik, hogy a helybéliek már 1856-ban is kéttornyúnak szánták újabb templomukat. A közgyűlésnek 1872. április 23-án40 jelentette Endre Mihály főbíró, Kalmár József képviselő és Szerelemhegyi Márton főjegyző, hogy egyéb ügyekből kifolyólag április 4-én Pesten jártak41, ez alkalommal „illető tudakozódás, utánjárás és tapasztalás után értekezésbe bocsájtkoztak" egy ottani építőmesterrel, név szerint Dötzer Ferenc42 úrral, aki el is vállalta a kívánt tervrajz és költségvetés elkészítését. Egy ideiglenes szerződést is kötöttek, amely szerint a templom hossza 25 (öl), szélessége 38 BKMÖL V. 171/a. 1872. február 18-i ülés 14/1872. (28.) 39 Uo. 1872. március 15-i ülés 22/1872. (42.) 40 BKMÖL V. 171/a. 1872. április 23-i ülés 39/1872. (67.) 41 Többek között ekkor adtak be folyamodványt a közoktatási minisztériumhoz az akkor Csongrá- don ideiglenesen lévő tanárképezde ügyében, jelezve, hogy Félegyháza város a képezdét szívesen látná és fogadná kebelébe, kész lenne itteni működéséhez segéllyel és egyéb áldozattal is hozzájárulni. 42 Dötzer Ferenc eredetileg kőművesmester, 1869. szeptember 9-én kapta meg az építőmesteri jogot. Több pesti épület kivitelezésében vett részt, többek között Szkalnitzky Antal építész oldalán. SISA József, 1994. 77. o., 100. o., 115. o.