Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Sóber Péter: Olvasókörök bács-kiskun megyében, különös tekintettel a szakmári katolikus olvasókörre (1910-1949)
jelleggel - meg is kapott.20 Ezzel kapcsolatban azonban újabb nehézségek támadtak, ugyanis az ideiglenes italmérési jog megszerzése után az egyesület nem fizette meg a kimért alkohol után a forgalmi adót. Emiatt természetesen büntetést kaptak, ami a befizetendő adó kétszerese volt, mintegy 240 000 korona. Az eset következtében az elnök és az alelnök lemondott. Az új elnök a falu plébánosa lett.21 22 Dr. Kanyó Tamás már az olvasókör létrejöttében is komoly érdemeket szerzett, és ebben a válságosnak mondható évben ő vette át az olvasókör vezetését. A krízis oly mértékű volt, hogy az elnöknek meg kellett kérdeznie a tagságot, hogy fenn akarják-e tartani a kört? A tagság természetesen igennel válaszolt. A létszám ekkor - 1925-ben 126 főre rúgott. Mindenképpen emelni kellett a tagdíjat, hiszen „a nagy drágaság miatt 20 000 korona tagsági díj mellett a fenntartás lehetetlen"}1 1926 januárjában arról vitatkoznak, hogy 40 ezer korona legyen az éves tagsági díj, és minden újonnan belépő tag számára 10 ezer korona lenne a belépés díja. A 40 ezer koronát végül 30 ezerre csökkentették, amit két részletben is be lehetett fizetni.23 1926-tól datálható az italkimérési jog elnyerése, amelynek során bort, sört és pálinkát lehetett mérni a helyben fogyasztók számára. Az italkimérő a bor után 100, a sör után 20, a pálinka után pedig 25%-os kimérési haszonra tehetett szert. Kitétel volt, hogy vasárnap és ünnepnapokon a szentmise időszaka közben nem lehet nyitva az italmérés, és dári- dókat sem lehet tartani, hiszen ez egy katolikus kör szellemiségével nyilvánvalóan nem fér össze.24 1926-ben új pénz váltotta fel az elinflálódott koronát, mégpedig a pengő. 1927-ben a tagsági díj 2 pengő, a pártoló tagság díja 1 pengő, és a belépti díj is 1 pengő lett annak, aki még nem volt tagja az egyesületnek.25 Ebben az évben már csak 91 rendes és 17 pártoló taggal rendelkezett az egyesület. 1928-ra a tagsági díjak nem változtak, egyedül a pártoló tagsági díj csökkent a felére, 50 fillérre. Új lapokra is előfizettek, mégpedig a Képes Krónikára, a Pesti Újságra és az Újlapra.26 1929-ben szintén nem látunk változásokat a kör életében. Az újabb változások az eddigi elnök, a kör létrehozásában elévülhetetlen érdemeket szerző dr. Kanyó Tamás plébános halálával kezdődtek. Az 1930. január 7-én megtartott közgyűlés során úgy határoztak, hogy - ideiglenesen - nem választanak új elnököt. Ekkor határozta el azt is a közgyűlés, hogy belép a Katolikus Népszövetségbe.27 A jegyzőkönyvben azonban erről később semmit sem olvashatunk. 1930. március 7-én a kör elnöke a helyi plébános, Farkas Lajos lett. Ebben az időszakban már inkább kocsmaként funkcionált a kör székhelye, a plébános-elnök ki is tért erre a problémára. Előfordultak veszekedések, káromkodások, így alkalmazni kellett az alapszabály azon funkcióját, hogy akik ezeket a cselekményeket elkövetik, 20 BKMÖL X. 65. Kgy. 1925. január 1. 21 Uo. 1925. július 12. 22 Uo. 1925. december 8. 23 Uo. 1926. január 17. 24 Uo. 1926. március 16. 25 Uo. 1927. január 7. 26 Uo. 1927. december 27. 27 A Katolikus Népszövetség 1907-ben alakult hitbuzgalmi és közéleti egyesület volt. Célja: az állami és közéletben a katolikus eszmeiség minél erőteljesebb megjelenítése a liberális és szocialista eszmékkel szemben. Magyar Katolikus Lexikon, VI. kötet. Budapest. 2001. 380-381. o. __________Olvasókörök Bács-Kiskun megyében, különös tekintettel a Szakmán Katolikus Olvasókörre 9 3
