Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Sóber Péter: Olvasókörök bács-kiskun megyében, különös tekintettel a szakmári katolikus olvasókörre (1910-1949)
azon személyeket ki kell zárni a tagok soraiból.28 A világgazdasági válság sem múlt el nyomtalanul a Szakmán Katolikus Olvasókör történetében. Magyarországot a válság fokozottan érintette, hiszen a mezőgazdasági termékek árai nagyobb mértékben csökkentek, mint az iparcikkek árai. Ennek megfelelően egyre nagyobb méreteket öltött a különböző társadalmi osztályok és csoportok között a szociális válság. Szakmár község és társadalma ebbe a rurális ágazatba ágyazódott be, ezt láttuk már a statisztikai adatok bemutatásakor is. Az egyesületnek az elszegényedésre valamilyen módon válaszolnia kellett, ez pedig a tagsági díj felezésében merült ki. Evek óta 2 pengő volt az éves tagdíj, ezt most felére, 1 pengőre csökkentették.29 1934-ben megerősítették elnöki pozíciójában Farkas Lajos plébánost.30 Volt Szakmáron egy gazdakör szintén ebben az időszakban, amely 1934-ben már megszűnt.31 A kör tagsága azzal a feladattal bízta meg az elnököt, hogy a gazdakör könyvtárát szerezze meg a katolikus olvasókör részére, hiszen az hasonló alapszabállyal jött létre és működött, mint az olvasókör. Ekkor határozták el azt is, hogy könyveket vesznek a köri könyvtár számára, és beszereznek két térképet is, egy Európát és egy Magyarországot ábrázolót. 1934-ben a következő újságokra fizettek elő: Világmisszió, Katholikus Népszövetség, Független Kisgazda, Kis Újság, Népújság, Kalocsai Néplap, Kalocsai Újság, Vasárnapi Újság, Igazság.32 Szintén 1934-ben a választmány elhatározta, hogy méltóképpen megünneplik a kör 25. születésnapját, amely a következő esztendőben, vagyis 1935-ben lesz. Ezen kívül megszavazták azt is, hogy 3 főnek kifizetik a vasúti költségeit szintén a következő évben, hogy eljussanak Budapestre, a katolikus körök országos találkozójára.33 1935-ben hirtelen ötlettől vezérelve házat vett a kör, az esemény azonban nem volt vitamentes. Két épület szerepelt a megveendő házak között, az egyik egy nádfödeles, a másik cserepes tetejű ház volt. Az elnök titkos szavazást rendelt el ez ügyben, amelynek során a többség támogatta javaslatát a nádfödeles házikó megvételére, ám a szavazás után pár órával „ellenzéki” hangok terjedtek el a faluban.34 Pár héttel később, egészen pontosan 1935. május 12-én a választmány is szavazásra bocsátotta a javaslatot, és az 1290 pengős árú, cserepes tetejű ház mellett döntöttek. Az elnök megtartotta szavát, és mivel nem az ő ajánlatát fogadták el házvételkor, lemondott. Levelében - mert személyesen már nem jelent meg az évi rendes közgyűlésen - azt írta, hogy a kör a legnehezebb időszakon már túljutott, hiszen van saját tehermentes háza, ahol intézhetik az ügyeiket. Lemondása ellenére a plébános a kör tagja maradt. 1936-tól újra 2 pengő lett a tagsági díj. Az új elnök Romsics István lett.35 Annak ellenére, hogy a közgyűlésen említést tettek a kör fennállásának 25 éves évfordulójáról, és arról, hogy ezt méltóképpen meg kellene ünnepelniük, semmit sem tudunk arról, hogy ez hogyan, milyen formában történt. Sokszor csak utalásokból tudunk egy-egy dolgot a kör életéből, például arról, hogy kuglipályával is rendelkez28 BKMÖL X. 65. Kgy. 1931. december 29. 29 Uo. 1932. január 11. 30 Uo. 1934. január 18. 31 Erről a gazdakörről semmilyen egyéb információval nem rendelkezünk. 32 BKMÖL X. 65. Kgy. 1934. január 28. 33 Uo. 1934. augusztus 12. 34 Uo. 1935. április 22. 35 BKMÖL X. 65. Kgy. 1936. január 30. Sober Péter_______________________________________________________________________________________ 94
