Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)

Sóber Péter: Olvasókörök bács-kiskun megyében, különös tekintettel a szakmári katolikus olvasókörre (1910-1949)

lehetünk, mégpedig magával a kalocsai érsekkel, dr. Városy Gyulával.13 Az érsek ugyanis az alapszabály jóváhagyásakor „kérte” az egyesületet, hogy a megszavazott 1 év helyett 3 év legyen a hivatali idő, és 4 korona legyen a tagdíj a 2 helyett. Kérésének nyomtatékosítása céljából 50 koronával járult hozzá az olvasókör működéséhez. A kör tehát komoly dilemmába került, de végül nem járultak hozzá az érsek kéréséhez, a „diplomáciai” bonyodalmat úgy próbálták meg áthidalni, hogy egy szép köszönőlevelet küldtek az eminenciás úrnak.

Az érsek továbbá utasította őket, hogy kérjenek ajándékkönyveket a Földművelés- ügyi Minisztériumból, a Szent István Társulattól14 és a Könyvtárak Országos Tanácsától.

Az első konfliktus után megjelent a második probléma is, nevezetesen „a Körből az újság lapokat valaki elviszi és örökre oda is vész.” Magyarán, eltulajdonítják az előfizetett újságokat. Mivel a probléma a későbbiek során sem oldódott meg, 1 korona büntetést szavaztak meg annak a tagnak, akit ezen cselekedeten rajtakapnak. Abban is megegyeztek, hogy a régebbi újságokat haza lehet vinni azzal a feltétellel, hogy az másnapra visszakerül a helyére.15 Az 1914. január 6-i ülésen a könyvtáros kérte a tagságot, hogy a köri könyvtár gyarapítása érdekében tegyenek felajánlást, aminek eredményeképpen 50 korona gyűlt össze.16

1916-tól évente már csak egyszer tartottak közgyűlést, valószínűleg a világháború miatt. 1918-ban mindössze 31 tagja volt az egyesületnek, amit egyértelműen a hadba vonulás hatásának tulajdoníthatunk. A következő ülésre 1921. február 10-én került sor. Ekkor az „újból való folytatásról” döntöttek, mindössze 24 jelenlévő taggal, pedig már 62 beiratkozott tagja volt az egyesületnek. A tagsági díjat 30 koronában állapították meg. 1921 végére az olvasókör taglétszáma 79-re gyarapodott.17

Az évente egyszer tartott közgyűlésen az előző év pénzügyi számadását nézték át. A kör valódi működéséről ez időben nem igazán alkothatunk képet a jegyzőkönyvek alapján. A tagság száma folyamatosan nőtt, és ezzel együtt a tagsági díj is, ami egyértelműen mutatja az első világháborút lezáró trianoni békediktátum gazdasági hatásait, vagyis a gazdaság összeomlását és a pénz elértéktelenedését.

1922 végén 108 tagja volt az egyesületnek, amely 1923-ban már 149 tagra bővült, a tagsági díj pedig 50 koronára emelkedett.18 1924-ben már 1000 koronára, tehát az előző évi húszszorosára rúgott a tagság éves díja.19 1925-ben jelent meg az az óhaj, hogy italmérési jogot kellene szereznie az egyesületnek, amelyet az - ideiglenes

Sober Péter______________________________________________________________________________________

13 Dr. Városy Gyula (Zombor, 1846-Kalocsa, 1910.), pap, teológiai tanár, író, érseki levéltárnok. 1905. október 27-én nevezték ki kalocsai érsekké.

14 A Szent István Társulat, eredetileg Jó és Olcsó Könyvkiadó Társulat néven alakult 1848 májusában, bár a kiadó már 1847-ben megkezdte tevékenységét. 1923-ban, fennállásának 75. évfordulóján lett az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, amely címet mind a mai napig birtokolja. Ezt a címet az akkori pápától, XI. Piustól kapta.

15 BKMÖL X. 65. Kgy. 1912. január 2.

16 Uo. 1914. január 6.

17 Uo. 1922. január 10.

18 Uo. 1923. január 7. és 1924. január 6.

19 Uo. 1924. január 6.

92