Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Kőfalviné Ónodi Márta: Fazekas Mária Blandina, Egy iskolateremtő iskolanővér
Azt Blandina nővér nem láthatta előre, hogy a megkezdett munkát, a Constantinum fokozatos újjáépítését már sem ő, sem a társulat más nővére nem fejezheti be, mert a politika közbeszól. 1948. június 14-én, a mezőgazdasági középiskola érettségi vizsgáinak idején megjelent az iskola falai között a polgármester, a városi rendőrség vezetője és a Magyar Dolgozók Pártjának két kiküldötte, hogy a 6500/1948. korm. sz. rendelet értelmében az iskolát zár alá vegyék. Két nap múlva az iskola államosítása céljából a városi közigazgatási hatóság megkezdte a leltározást, amelyet június 18-án be is fejeztek.119 Az iskolák államosítása ellen egy 1948. június 6-án, a helyi fiúgimnázium tornatermében tartott ifjúsági gyűlésen tiltakoztak a zárdisták és az „úri fiúknak” titulált gimnazisták, továbbá egy harmadéves tanítójelölt is felemelte a szavát. O később a helyi újságban tett nyilatkozat útján visszavonta kijelentéseit.120 Az ügynek különösebb következménye nem lett. Az államosított iskolákban az iskolanővérek - felsőbb utasítás értelmében - nem taníthattak tovább. Köfalviné Ónodi Márta ___________________________________________________________________________ B landina nővér a Constantinum államosítása után A mezőgazdasági lányközépiskola által használt földterületet Blandina nővér a szüleitől örökölte, tehát az ő telekkönyvi tulajdona volt, így nem képezhette az államosítás tárgyát. A Földművelésügyi Minisztériummal történt közös megállapodás után, Blandina nővér 60 hold földet adott át az utódiskolának. Az államosított mezőgazdasági lányközépiskola igazgatójának dr. Rácz Alajos állami gazdasági szaktanárt nevezték ki. Az illetékes szakfelügyelő „a legmesszebbmenő állami támogatást helyezte kilátásba” és ígérte, hogy az iskola „ősszel elsőrangú tanerőkkel fogja megkezdeni a tanítást.” Ugyanez vonatkozott a Constantinum tanítónőképzőjére is, ott az igazgató Schronk Jenő lett, az elemi és a polgári iskolák összevonásából pedig már időközben kialakult az általános iskola, amelynek vezetőjéül Deme Máriát nevezte ki a kultusztárca.121 A szeptemberi iskolakezdés azonban nem volt zavartalan, a tanév eleji szülői értekezleten többen is felemelték szavukat az iskola szekularizációja ellen.122 Az államosítás után a szerzetesek nem taníthattak tovább egykori iskolájukban. 1948 novemberében Kiskunfélegyházán 47 nővér tartózkodott, az oktatás helyett más területeken próbálták hasznosítani tudásukat. Többen adtak különórákat, voltak, akik a plébániákon vállaltak irodai munkát, illetve egyházközösségi csoportok vezetését, templomokban sekrestyésnek, templomdíszítőnek, segédkántornak jelentkeztek, mások hitoktattak, ifjúsági és népi énekkarokat vezettek. Néhányan a verbiták 119 ÉVKÖNYV, 1947/48. 30. o. 120 „Nyilatkozat; Ki a felelős?”. Félegyházi Közlöny, 1948. június 12. 3. o. 121 „Zökkenőmentesen folyik a munka az államosított iskolákban”. Félegyházi Közlöny, 1948. június 26. 2. o.; „»Eddig havi 250 forintot fizettem« mondja egy Constantinumi bentlakó”. Uo., 1948. július 10. 1. o.; „Az állam legmesszebbmenően támogatja iskolánkat”. Uo., 1948. július 24. 1. o. 122 „Szülők és pedagógusok együttes munkájával kezdődik meg az iskolaév”. Félegyházi Közlöny, 1948. szeptember 4. 1. o. 66
