Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Kőfalviné Ónodi Márta: Fazekas Mária Blandina, Egy iskolateremtő iskolanővér
csomagolását, aszalását. Szintén egynapos kirándulás keretében tanulmányozták Cegléden a faiskolát és a pincészetet, Tiszaugon pedig egy grófi uradalom működését, az ottani gazdasági épületeket, talajművelő gépeket, dísz- és bulgárkertészetet. A leghosszabb, 3-5 napos kirándulásokat Budapestre tették, ahol nagyon változatos programot kínáltak a tanulóknak. A Katolikus Háziasszonyok Országos Szövetségénél a háztartási gépekről és eszközökről hallgattak előadást, megnézték a legújabb háztartásról szóló könyveket és egy bútorkiállítást. Meglátogatták a Corvin Áruház háztartási osztályát, a Dunapalota modern ebédlő- és konyhaberendezését, a Magyar Mezőgazdák Szövetkezeténél a különböző magtisztító gépek munkáját, a Mezőgazdasági Múzeum növény- és állattani osztályát, fővárosi üzemekben tanulmányozták a műjég-, sör-, cukorka- és csokoládégyártást. A gázmüvek főzőbemutatóján megismerkedtek a gáztűzhelyek előnyeivel és azok kezelésével. Más alkalommal jártak a pesti mezőgazdasági tenyészállatvásáron, a budafoki zománcedénygyárban, a Törley-pezsgőgyárban, egy jutagyárban, az állami borpincészetnél és egy gombatelepen. Részt vettek a Közegészségügyi Intézet rendezvényein, valamint ellátogattak az Állatorvosi Főiskolára is. A Constantinum diákjai eljutottak Mezőhegyesre is, ahol a méntelepet, a tehenészetet, a juh- és sertésállományt, valamint a kenderfeldolgozó üzemet mutatták be nekik.85 Az 1943/44-es tanévektől kezdődően nincs információ az esetleges iskolai kirándulásokról, valószínűleg a háborús állapotok, majd az újjáépítési munkák miatt nem volt lehetőségük a nővéreknek tanulmányi kirándulásokat szervezni. A növendékek műveltségének gyarapítására és öntevékenységének kifejezésére alakították meg már az első tanévben az ún. Gazdasági (később Szilágyi Erzsébet) Önképzőkört. A havonta tartott önképzőköri gyűlések célja az volt, hogy a tanulók általános műveltségben és szakirányban is egyaránt képezzék magukat. A növendékek művészeti, irodalmi vagy gyakorlati téren bontakoztathatták ki tehetségüket a megadott - általában háztartási- és gazdasági, illetve általános műveltséget érintő - témákban. A gyűléseken sor került házi dolgozatok felolvasására, szavalatokra, vitákra, szabadelőadásokra, volt rajzpályázat, terítési verseny, vetített képes előadás, folyóirat-ismertetés, adtak elő ének- és zeneszámokat, rendeztek jeleneteket és egyszer — egy a város közönsége előtt is nyilvános, kimondottan művészi jellegű gyűlésen — még élőtárlatot is bemutattak, ahol a diákok a saját maguk által megfestett háttér előtt, saját készítésű jelmezekben híres festők képeit jelenítették meg, többek között például Szinyei-Merse Pál „Majális”-át. A diákok — érdeklődési körüknek megfelelően - az önképző körön belül a szaktanárok által vezetett különböző szakosztályokba tömörültek, a havonta megtartott gyűlések anyagát mindig más-más szakosztály szolgáltatta. Az irodalmi-történelmi szakosztály például 1941-ben gróf Széchenyi István születésének 150. évfordulója tiszteletére rendezett gyűlésen Széchenyi gazdaságpolitikájáról, illetve a női hivatásról szóló gondolatairól, más alkalommal Móra és Gárdonyi parasztábrázolásáról értekeztek.86 1940-ben, Erdély visz- szacsatolása alkalmából az októberi gyűlés témája Erdély volt, ahol szó esett Erdély földrajzáról, a természeti szépségeit vetített képes előadás ismertette, láthattak róla 85 ÉVKÖNYV, 1938/39. 19. o., 1939/40. 20-21. o„ 1940/41. 16-17. o., 1941/42. 20-21. o., 1942/43. 10- 11. o. 86 ÉVKÖNYV, 1941/42. 41-42. o. ____________________________________________Fazekas Mária Blandina, egy iskolateremtő iskolanővér 53
