Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Kőfalviné Ónodi Márta: Fazekas Mária Blandina, Egy iskolateremtő iskolanővér
érintkezési modora helyt tud állni szülők, hatóságok s más hivatalos tényezők előtt," a választás Fazekas Mária Blandina nővérre, mint a fent nevezett tulajdonságokkal bíró, erre a feladatra legalkalmasabb személyre esett.64 1930 szeptemberétől tehát az akkor 33 éves Fazekas Mária Blandina lett a Constantinum összes iskoláinak igazgatónője. Ahogy az már a fentiekből is kiderült, nem volt könnyű helyzetben, hiszen egy új városvezetéssel és egy újonnan megválasztott felügyelőbizottsággal kellett felvennie a kapcsolatot. Az új helyzet azonban tiszta viszonyokat is jelentett. A szintén frissen kinevezett főnöknővel, Horváth Mária Ancillával már régről ismerték egymást, hiszen ugyanabban az évben léptek be a társulatba, egy időben voltak jelöltnők és novíciák, ugyanazon a napon tettek először fogadalmat és együtt jártak Budapesten egyetemre, ráadásul 1926 óta Ancilla nővér is a Constantinumban dolgozott. Fazekas Mária Blandina nagyon agilis igazgatónőnek bizonyult. Toldy Jenő, aki 1910 és 1921 között maga is a Constantinum igazgatója volt, később pedig az intézet felügyelőbizottságát vezette, és aki mindig szívén viselte a Constantinum sorsát, aki mindig kész volt harcolni a félegyházi zárda és a lányoktatás ügyeiért, Blandina nővérben egy tettre kész küzdőtársra talált, aki szintén szívét-lelkét beleadva dolgozott az intézmény felvirágoztatásán. Blandina nővér igazgatónőségének első évében végre elkezdődhetett a több éve halogatott új iskolaszárny megépítése, amelynek alapkőletételére 1931. május 9-én került sor. Az új épületrész felszentelése 1932. június 26-án történt meg gróf Klebelsberg Kunó jelenlétében. Blandina nővér vezette a félegyházi Úrinők Mária Kongregációját, mégpedig elég sikeresen, „a félegyházi lelkűiét ismeretével, kitűnő társadalmi kapcsolataival erősen” egybefűzte a hölgyeket, a Kongregációt pedig „sokoldalú közvetlen egyéniségével vonzó életmozgásban" tartotta és új tagok, valamint a fiatalság bekapcsolásával felvirágoztatta. így a Kongregáció nemcsak a lelki élet gyarapodására szolgáló, imádkozó és ájtatos gyakorlatokat végző társulat volt, hanem „a helyi társadalomban katolikus irányú kezdeményező vagy irányító tényező".65 Három évvel Blandina nővér igazgatóvá történt kinevezése után, 1933-ban a társulati elöljáróság úgy döntött, hogy változtat a fiókházak vezetésén. Kiskunfélegyházán 1921-ig a helyi ótemplomi plébános volt a Constantinum iskoláinak igazgatója, ezt követően a zárda házfőnöknője viselte ezt a tisztséget is, majd az ő kérésére még 1925-ben különválasztották a főnöknői és igazgatónői tisztséget, két nővért bízva meg a két különböző feladattal. Később ezt a gyakorlatot más fiókházaknál (Kiskunhalas, Baja, Cegléd) is bevezették. Az eltelt évek tapasztalatai arról győzték meg a társulati vezetést, hogy nem volt szerencsés az akkori döntésük, a szerzetesi közös élet alapvető feltételei (szerzetesi fegyelem, elöljárói tekintély, testvéri szeretet) szenvedtek emiatt csorbát. Az igazgatói és a főnöknői hivatal két személyre való ruházása az ügyek intézésénél bonyodalmat okozott, mind a zárda belső életében, mind a külső személyekkel való érintkezésben visszás helyzetet teremtve. Hogy elejét vegyék minden határozatlanságnak a vezetésben, vagy a másik hivatalába való akaratlan és jogtalannak ítélt beavatkozásnak, az 1933. július 11-én tartott általános 64 BKMÖL XII. 6. A kiskunfélegyházi zárda iratai. 359/1930 Bleilőb Mária Bernárda 1930. szeptember 18-án kelt levele. 65 Uo. Toldy Jenő 1933. július 26-án kelt levele. ____________________________________________Fazekas Mária Blandina, egy iskolateremtő iskolanővér 45
