Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Kőfalviné Ónodi Márta: Fazekas Mária Blandina, Egy iskolateremtő iskolanővér
káptalan során átdolgozták a „Szokások Kézikönyvét”, amely kimondta, hogy az igazgatói tisztséget — ha a helyi plébános azt nem vállalná - csakis a házfőnöknő viselje, munkáját a tanulmányi felügyelő néven egy ügyvezető nővér segíthette. Ez a határozat legérzékenyebben a kiskunfélegyházi Constantinumot érintette. A társulat vezetősége számolt azzal, hogy ha Fazekas Mária Blandina nővért saját pátriájában fosztják meg az igazgatói címtől, az nagy visszatetszést keltene a városban és azt a közvélemény degradálásnak minősítené. A nehéz problémát úgy oldották meg, hogy Horváth Mária Ancilla addigi főnöknőt igazgató-főnöknőnek nevezték ki, Blandina nővért pedig Bajára helyezték tanulmányi felügyelőnek. Kézenfekvőnek tűnt volna az a megoldás is, hogy Ancilla nővér helyett Blandina nővér legyen az igazgató-fő- nöknő, de ez két okból nem valósulhatott meg. Először is Bajára mindenképpen tapasztalt, pedagógia szakos tanerőre volt szükség, másodszor a rendi elöljáróság úgy vélte, hogy a szerzetesi élet szempontjából elég volt az a tizenegy év, amit Blandina nővér a szülővárosában, családi és baráti kapcsolatok közelében töltött.66 A Constantinum felügyelőbizottságának elnöke, Toldy Jenő apátplébános nem helyeselte az igazgatónői és a főnöknői tisztség egy kézbe adását. Szerinte „képtelenség ennyi föladatnak lelkiismeretesen megfelelni. Ennyi nővérnek, ekkora zárdának, internátusnak, gazdaságnak irányítása maga kimeríti egy ember munkaerejét, ha azt komolyan veszi. Ehhez a munkakörhöz 3—4 iskolafokozat igazgatását hozzákapcsolni: fizikai lehetetlenség.”67 (Meg kell jegyezni, hogy valóban nagy feladat hárult az egyszemélyi vezetőre, hiszen 1932-ben a félegyházi zárda személyzete 29 iskolás és 18 házi nővérből állt, ezenkívül az intézmény hat világi tanerőt (hittanárok, tornatanár stb.), három iskolaszolgát foglalkoztatott, az 1932/33-as tanévben pedig a négy iskolatípusba összesen 774 tanuló iratkozott be, akik közül kb. 90 internátusi bennlakó növendék volt.)68 Toldy Jenő az igazgatói és főnöknői tisztség szétválasztása mellett azért is harcolt, hogy Blandina nővér továbbra is a Constantinumban maradhasson, mivel „Félegyháza speciálisan bonyolult és nehéz terep. [...] Nekem ezek között a viszonyok között fokozott szükségem volt Fazekas Mária Blandina nagyon értékes közreműködésére. Blandina nővér nem hízelgő egyénisége dacára is erőlködés nélkül megnyerte magának a szülők, növendékek, Nővérek, iskolafenntartó hatóság sze- retetét és becsülését. Rátermettsége, munkaszeretete mellett itt éppen nálunk külön és pótolhatatlan értéke volt a város legelőkelőbb ősi patrícius családjából való származása, ami neki sok irányban különleges respektust biztosított. Tekintélyes családi vagyonát is ennek az intézetnek az erősítésére áldozza."69 A kiskunfélegyházi római katolikus Egyháztanács is folyamodott a társulati elöljárósághoz, hogy Blandina nővér áthelyezését hatálytalanítsák (tették ezt Fazekas Mária Blandina esetleges akarata ellenére is), és ugyancsak ezt sürgette a lakosság több száz támogatói aláírást összegyűjtő kérvénye is. A generális főnöknő azonban a társulati autonómiát és a szerzetesi jó szellemiséget tartotta előrébbvalónak, ezért ragaszkodott Blandina nővér diszpozíciójához. 66 BKMÖL XII. 6. A kiskunfélegyházi zárda iratai 554/1933., 584/1933. Bleilőb Mária Bernárda 1933. július 22-én és 1933. augusztus 1-jén kelt levelei. 67 Uo. Toldy Jenő 1933. július 26-án kelt levele. 68 BKMÖL XII. 6. Ötévi jelentés a Szentszékhez 1932.; ÉRTESÍTŐ, 1932/33. 13-18. o. 69 BKMÖL XII. 6. A kiskunfélegyházi zárda iratai. Toldy Jenő 1933. július 26-án kelt levele. Köfalviné Ónodi Márta____________________________________________________________________________ 46
