Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Kőfalviné Ónodi Márta: Fazekas Mária Blandina, Egy iskolateremtő iskolanővér
belátták a nővérek is, hogy nem érdemes az árral szemben haladni. „Az intézet vezetősége több ízben felkereste a Földmivelésügyi Minisztérium illetékes osztályának vezetőit és kérte az iskolának érettségit adó négy évfolyamúvá való átszervezését. A Földmivelésügyi Minisztérium ettől mereven elzárkózott. Nem a szélesebbkörű értelmesen gazdálkodni tudó néprétegre támaszkodott elgondolásaiban, hanem a középkor várkisasszonyainak emlékét akarta idézni az itt tanult leányokon keresztül."51 Többen azért nem íratták be gyermeküket ebbe az iskolatípusba, mert úgy vélték, hogy az itt elsajátítható ismereteket otthon, az édesanya mellett is megtanulhatják a lányok. Az elméleti és a gyakorlati tantárgyakat is tartalmazó tanmenet nem győzött meg sok szülőt az iskola létjogosultságáról, s mivel országszerte még 1937- ben is alig néhány ilyen jellegű intézmény működött, nem került be mint kívánatos iskolatípus a köztudatba. „Ilyen irányú gazdasági, háztartási továbbképző leányiskola az országban csak mindössze hét van [...] ez a hét iskola sem részesül kellő méltánylásban és fenntartásuk inkább a fenntartók áldozatai árán, s azon bizakodó reménységen alapszik, hogy népünk lassanként majd csak megérik annak befogadására, hogy családvédelem, nemzetvédelem, anyagi jólét nagyrészt ilyen irányú nevelésben gyökerezik"57, A két évfolyamú gazdasági lányiskola viszonylagos sikertelenségének másik oka a tantárgyfelosztás aránytalansága volt. Az iskola órarendjéből kitűnik, hogy az iskolavezetés minden igyekezetével azon volt, hogy két év alatt a növendékek a lehető legjobban elsajátítsák a szakmai ismereteket. A magas heti óraszám ellenére sem fért azonban be a tantárgyak közé két olyan fontos tudományág, mint a matematika és a történelem. Sőt a humán tantárgyak viszonylag csekély óraszáma az intézet által kiemelt célként kitűzött általános műveltség megszerzését sem tette lehetővé. Működésének 14 éve alatt az is bebizonyosodott, hogy szakmai téren sem tudtak két év alatt megfelelően felkészülni a tanulók, elhelyezkedésük pedig gyakorlatilag lehetetlen volt. A társadalom igénye és szükséglete jóval nagyobb volt, mint amennyit a két évfolyamú iskola adhatott, így az iskola majd’ másfél évtizedes működése inkább helyi jellegű kísérletezés maradt.52 53 54 A gazdasági iskola helyzetét tovább nehezítette, hogy a fejlesztéséhez szükséges állami támogatást nélkülözte. 1924-ben, az alapításkor a Földművelésügyi Minisztérium évi 1000 aranykorona államsegélyt ítélt meg az újonnan létrejött iskolának, ennek folyósítását azonban 1929-ben beszüntették.55 A két évfolyamú gazdasági iskola kudarcát az iskolavezetés is belátta és az 1930-as évek közepétől nem is fűztek különösebb reményeket ehhez a képzési módhoz. Az anyagi támogatás hiánya is hozzájárult, hogy az iskolát szándékosan nem fejlesztették tovább. „Egyszerűen azért nem, mert nem volt miből. Az ott működő szerzetes tanárok mind a 14 éven át fizetés nélkül dolgoztak. Külön tanári testületet Köfalviné Ónodi Márta____________________________________________________________________________ 52 BKMÖL XXXII. 4/a. 10. (Fazekas Ágnes Mária Blandina kézirata) 12. o. 53 értesítő, 1936/37.39. o. 54 BKMÖL XXXII. 4/a. 133. (Répa Bernadett Mária Anna kézirata) 18. o. 55 ÉRTESÍTŐ, 1937/38. 43. o. 42
