Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Kőfalviné Ónodi Márta: Fazekas Mária Blandina, Egy iskolateremtő iskolanővér
nem állíthatott be az intézet, mert ennek lakását, ellátását nem volt miből előteremtenie. Ezért elégedtünk meg a legminimálisabb tanári létszámmal és ezért nem törekedtünk az iskola számottevőbb benépesítésére sem.”56 A felsorolt nehézségeket felmérve azonban az intézet vezetősége nem a gazdasági iskola megszüntetését, hanem annak átalakítását, fejlesztését szorgalmazta. 1938 szeptemberétől be is indult egy új, négy évfolyamos, érettségit adó iskola a Constantinumban. Mielőtt ennek az iskolának a részletes történetébe bocsátkoznánk, vissza kell kanyarodnunk Fazekas Mária Blandina személyéhez. ____________________________________________Fazekas Mária Blandina, egy iskolateremtő iskolanővér Blandina nővér a Constantinumban Odáig követtük nyomon Blandina nővér életútját, hogy 1922-ben Kiskunfélegyházára helyezték, itt apai örökségének felajánlásával részt vett a kétéves középfokú gazdasági lányiskola létrehozásában, tanított a tanítónőképzőben és a gazdasági iskolában is. Az 1925/26-es és az 1926/27-es tanévekben a tanítónőképzős növendékeket tömörítő Leányifjúsági Mária Kongregáció igazgatónője volt. Az 1930-as év nagy jelentőségű változást hozott a Constantinum intézet tantestületének életébe. A Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulatának általános káptalanján 1930. július 11-én a generális főnöknő harmadik tanácsosnőjévé és általános titkárnővé választották a Constantinum akkori házfő- nöknőjét, Faddy Mária Augusztinát, negyedik tanácsosnővé pedig megválasztották Báli Mária Ildefonzát, a Constantinum négy fokozatú iskoláinak igazgatónőjét.57 Ez nagy megtiszteltetés volt a két nővérnek, hiszen így bekerültek a társulat vezetését és irányítását végző ötfős tanácsba, de a Constantinum számára nagy veszteséget jelentett távozásuk, hiszen egyszerre hagyta el a várost az intézet két elöljárója, a Constantinum külső és belső életét kormányzó főnöknő, valamint az összes iskolatípusban folyó munkákat irányító és ellenőrző igazgatónő. A társulat vezetése tisztában volt az így jelentkező nehézségekkel, ezért „tekintettel a kiskunfélegyházi speciális nehéz viszonyokra” hosszas eszmecsere után Dehény Mária Alacoque nővért tették meg egy személyben a félegyházi ház főnöknőjévé és igazgatónőjévé.58 Ez a döntés azonban nem volt végleges, a társulat érdekei később úgy kívánták, hogy Alacoque nővért a bajai ház főnöknőjévé és az ottani tanítónőképző igazgatónőjévé nevezzék ki. így megint megüresedett a Constantinum mindkét vezetői tisztsége. Az eredeti elképzelés szerint a tanácsosnővé kinevezett Báli Mária Ildefonsa nővér visszatért volna Félegyházára és ott folytatta volna működését mint igazgatónő, s amikor jelenléte szükséges lett volna a Társulat kormányzótanácsában, akkor elutazott volna Kalocsára. Azonban még mindig kérdéses volt a félegyházi ház főnöknőjének személye. Ez egy kényes helyzetet eredményezett, hiszen bárkit neveztek volna ki házfőnöknőnek, a mellette igazgatóként működő Báli Mária Ildefonsa - tanácsosnői tisztségénél fogva - rangban mindenképpen felette állt volna, ami ellenkezett a fiókházakban szokásos hierarchiával. Ildefonsa tanácsosnő javaslatára 56 ÉRTESÍTŐ, 1937/38. 43. o. 57 BKMÖL XII. 6. Az 1930-as káptalan iratai. 1930. július 11-i jegyzőkönyv. 58 Uo. Kormányzótanácsi jegyzőkönyv 1930. július 13. 43
