Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)

Rigó Róbert: Ügyek és következtetések a Kecskeméti Népbíróságról

Farkas József szegedi tanú, honvédként az irodában dolgozott Prácser mellett. Kijelentette, hogy „a vádlott egész nap az irodában dolgozott”, volt hogy rövid időre kiment, hogy hová, nem tudja. Farkas állította, hogy „soha nem hallottam, hogy a munkaszolgálatosokkal vádlott gorombán és embertelenül járt volna el."

Ördög Ferenc sütőmester a GH-n dolgozott, mint gazdasági számvivő. Elmondta, hogy nem volt a vádlottal közvetlen érintkezésben. Több tanú is kijelentette, hogy nem hallották, hogy kegyetlenül bánt volna a vádlott a munkaszolgálatosokkal.

Kővágó József irodai küldöncként szolgált a vádlott századánál. Azt vallotta, hogy a munkaszolgálatosok munkahelyén soha nem járt, nem tudja mi történt ott. Kijelentette, hogy a vádlott az irodában dolgozott, ha kiment, nem tudja, hol járt. Szigorúan, katonásan bánt a legénységgel „kivel hogyan kellett". Fehér lovon soha nem látta a vádlottat, csak pej lovon.

Mencz Nándor tanú egy zászlós tiszti legénye volt. Elmondta, hogy Prácser az irodában dolgozott. A tanú a vádlott tiszti legénye lett később, aki egyszer leküldte a konyhába, hogy a maradékot a szakácsok adják oda a munkaszolgálatosoknak, máskor is adtak nekik enni.

A tárgyaláson a védő további tanúk meghallgatását kérte, a népügyész ezt ellenezte. A bíróság mellőzte a további bizonyításkiegészítést. A népbíróság iratai között megtalálható a tanácskozási jegyzőkönyv, amely szerint szótöbbséggel 15 év kényszermunkát szabott ki a bíróság főbüntetésként, mellékbüntetésként a vádlott politikai jogainak gyakorlását tíz évre felfüggesztették. Az ítélet indoklása szerint a vádlott rendőrségen tett beismerő vallomását is bizonyítékként fogadta el a népbíróság. A népügyész súlyosbítás miatt fellebbezett.

A NOT 1946. június 22-én tárgyalta Prácser ügyét. A NOT az első fokú bíróság ítéletének a cselekmény minősítésére vonatkozó részét anyagi semmisségi okból megsemmisítette. A NOT a vádlott cselekményét az 1945. évi VII. te. 15.§. 2. pontja alapján népellenes bűntettre minősítette, ez alapján főbüntetésként két év börtönre, mellékbüntetésként a vádlott politikai jogainak gyakorlását öt évre felfüggesztették. Egy évet, két hónapot és 24 napot kitöltöttnek nyilvánított a börtönbüntetésből.

Rigó Róbert_______________________________________________________________________________________

Összegzés

A második világháborút követően a háborús és népellenes bűnösök felelősségre vonása szükségszerű volt az elkövetett kegyetlenségek nagysága és tömeges előfordulása miatt. Ezt Európa többi országában is végrehajtották, Magyarország számára pedig nemzetközi kötelezettségként is előírták. A népbíróságok azonban már a megalakulásuktól kezdődően, a politikai rendőrséggel együttműködve nem csupán a bűnösökkel kívántak leszámolni, hanem a régi rendszer fontosabb személyeit is igyekeztek felelősségre vonni. Megállapíthatjuk azt is, hogy a társadalmi hierarchia magasabb szintjén lévőket is meghurcolták, börtönbe zárták és eljárást indítottak ellenük, de őket általában felmentették, vagy nem marasztalták el súlyosan. Az egyszerű, alacsonyabb pozícióban lévő emberekkel a politikai rendőrség is brutálisab- ban bánt, gyakrabban fordultak elő a verések és az ítéletek is szigorúbbak voltak.

400