Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Rigó Róbert: Ügyek és következtetések a Kecskeméti Népbíróságról
Uri László nyugalmazott honvédőrnagy elmondta, hogy nem tudja, mi történt a Szovjetunióban, mert ő soha nem járt ott. Azt tudja, hogy a „segédtisztnek parancsadási joga nincs". Bánó Gergely forgalmi adótiszt kijelentette, hogy 1943. július végén került ki a Szovjetunió területére, ahol Bobruiszkban a 108. sz. ELMO Gazdasági Hivatalának (GH) főnöke volt, itt szolgált a vádlott is mint segédtiszt. Más volt a beosztásuk, más helyen is dolgoztak, csak egy-másfél hónapig szolgáltak együtt, utána őt leszerelték. A vádlott szigorú ember volt, a keretlegénység rosszul bánt a munkaszolgálatosokkal, egyebet nem tudott. Nem hallott róla, hogy a vádlott valakit is tettleg bántalmazott volna. Ezt követően a vádlott védője bizonyításkiegészítést kért és újabb tanúk beidé- zését. A népügyész kérte, hogy a bizonyítás kiegészítést mellőzzék. A bíró megállapította, hogy „a bíróság a további bizonyítás kiegészítést, mint feleslegest és célra nem vezetőt, mellőzi.” Közben megérkezett a két orvos szakértő, dr. Nagy György és dr. Rotschild László, akik megállapították, hogy a vádlott nem szenved elmebajban és korábban sem volt ilyen jellegű problémája. Dr. Nagy előadta, hogy „a külsérelmi nyomok megvannak vádlott testén [...] a vádlott azt adta elő, hogy azok cigaretta égetéstől keletkeztek s szerintem vádlott előadása megfelelhet a valóságnak.” Prácser a bíró kérdésére a következőket mondta: „a nyomozati kihallgatásom alkalmával súlyosan bántalmaztak, gumibottal, bikacsökkel ütöttek-vertek, herezacskómat cigarettával égették, kínoztak, mindenemet ütötték, így kényszer hatása alatt voltam. A most kihallgatott két tanú: Forbáth György és Moskovits Miklós politikai nyomozók is súlyosan bántalmaztak a nyomozás során” Ezt követően a bíróság új tanúk meghallgatását rendelte el. Dr. Nagy György április 28-án, a tárgyalás előtt készített orvos szakértői véleménye megállapította, hogy Prácser teljesen normális, de írt külsérelmi nyomokról is: „A következő külsérelmi nyomok ismerhetők fel: a bal térdén [...] és a bal lábszár elülső felszínén [...] alumínium két pengős nagyságú, gyógyulóban lévő [...] vála- dékos sebek vannak.” A fején és a csuklóján is hasonló sebek vannak. A heréin fél centiméter átmérőjű hegesedések találhatók. A tárgyalást követően 1945. június 18-án Prácser írt a népbíróságnak, és kérte, hogy idézzenek be további tanúkat is. A kérelemben a felsorolt tanúk nevein kívül azt írta, hogy „azon a két nyomozón kívül, akik halálra vertek engemet, s akik miatt a herémet hetekig orvosolta a rendőr orvos, s akik tanúként lettek kihallgatva ebben az ügyben, ezután senki sem fogja vallani...”. Prácser 1945. április 26-án, még az első tárgyalás előtt írt a Kecskeméti Népbíróságnak, hogy hallgassák ki az ő tanúit is. Ebben a levelében leírja, hogy soha nem volt munkaszolgálatos századhoz beosztva, csak az élelmezési hadoszlophoz. Soha nem volt parancsnok, csak beosztott tiszt. A munkaszolgálatosok élelmezése nem tőle függött. Segédtiszt volt, és nem parancsnokhelyettes. Amit lehetett, megtett a munkaszolgálatosok érdekében. O távolítatta el Pál Szabó tizedest a századtól, mert verte a zsidókat, akit a rohamszázadba helyeztek át. Végül a megjegyezte: „E tanúk szembesítése a vád tanúival, Dr. Kovács Tiborral, Forbáth György, Moskovits Miklós, Barát Mihály tanúval megfogják mondani, hogy ezek a tanúk azért vallanak Rigó Róbert_______________________________________________________________________________________ 398
