Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Rigó Róbert: Ügyek és következtetések a Kecskeméti Népbíróságról
Gold Jenő volt pol. nyomozó lakhelyét, továbbá állapítsa meg, hogy mennyiben felelnek meg azok a hírek az igazságnak, hogy Rosenstein (Rédei) Ibolya villamosbaleset áldozata lett.” A per dokumentumai között megtalálható Magyart! Miklós halálozási anyakönyve amely szerint 1946. július 29-én halt meg 30 évesen, a halál okaként agyrázkódást és koponyaűri vérzést jelöltek meg. 1948. május 31-én a Kecskeméti Népbíróság újra tárgyalta Hartyáni ügyét. A bíróság elnöke a NOT végzésére hivatkozva megállapította, hogy az abban „megnevezett tanúk közül Moskovics (Magyarfi) Miklós meghalt, Rédei (Rosenstein) Ibolya eltűnt, Alpár István ismeretlen helyre távozott, Gold Jenő lényeges vallomást tenni nem tud a nyomozás körülményeire nézve. Sándor Gyula, Forgó István, Borsodi Mihály tanúk pedig közelebbi adatok hiányában feltalálhatok nem voltak.” Igen érdekes, hogy a kecskeméti politikai rendőrség rendőrfőkapitánya és nyomozói, akik kínozták és meghurcolták az embereket, 1946-ban viszonylag fiatalon eltűntek. Bánó Mihály rendőrfőkapitány és Moskovics Miklós78 halálos baleset áldozatai lettek, Rédei Ibolyát79 állítólag villamos ütötte el. Az általuk elkövetett botrányok országos szintűre duzzadtak, a parlamentben és a sajtóban is foglakoztak vele, az ügyet ki kellett vizsgálni és ez kényelmetlen lehetett mind a politikai rendőrségnek, mind az MKP-nek, ezért nem lehet kizárni, hogy eltüntették őket. A NOT ítélete szerint Hartyáni bűnös háborús bűntettben, ezért három év fegy- házra mint főbüntetésre és öt évre politikai jogainak felfüggesztésére mint mellék- büntetésre ítélték. Az előzetesben letöltött idő miatt a fegyházbüntetést teljes egészében kitöltöttnek vették. Az ítélet indoklása szerint „a pártszolgálatosi minőségben végzett tevékenység olyan tevékenységnek tekintendő, mely segítséget nyújtott a nyilaspártnak a hatalom megszerzéséhez és megtartásához.” Megállapították, hogy a tanú és a nyomozás is bebizonyította, hogy a zsidók elszállításában nem volt szerepe Hartyáninak. Hartyáni 1948. május 31-én szabadult. 1958-ban kérte az igazságügy minisztert, hogy amnesztiát, elévülést vagy megsemmisítést adjon ügyére. Itt leírja: „Ezért a cselekedetért három évi fegyházra ítéltek valószínűleg csak azért mert már ennyi időt letöltöttem, úgy érzem ártatlanul.” Kecskeméten az Alföldi Konzervgyárban mint a ládaraktár vezetője dolgozott de 1957-ben elbocsátották, állítólag azért, mert politikai elítélt volt és így nem tölthet be vezető állást. 1958-ban fizikai munkásként dolgozott és kérte, hogy töröljék a bűnügyi nyilvántartásból, ne legyen folt az életében. Ezt követően Hártyánk mentesítették a hátrányos jogkövetkezmények alól. _____________________________________________Ügyek és következtetések a Kecskeméti Népbíróságról 7 8 Moskovics Miklós 1914-ben született Budapesen, apja Magyarfi Mór, anyja Liner Irma. Mint zsidó munkaszolgálatost, a 109/7. számú munkásszázadhoz osztották be, 1943. szeptemberében vitték ki a Szovjetunióba Bobriuszkba. 1945-ben a kecskeméti politikai rendőrség nyomozója volt. Magyarffy máshol Magyarfi Miklós és Moskovics máshol Moskovits Miklós ugyanaz a személy. Más perek anyagaiból is tudjuk, hogy Kecskeméten kegyetlenül kínozták és megalázták a fogva tartottakat. Vö. Varga Gergely perével. RIGÓ Róbert, 2010. 79 Rédei Ibolya neve szintén többféle formában fordul elő a levéltári dokumentumokban. Rósenfeld máshol Rózenstein és Rédei máshol Rédey vagy Ráday Ibolya ugyanaz a személy. Általában a politikai rendőrségen jegyzőkönyvvezető volt. 395
