Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)

Rigó Róbert: Ügyek és következtetések a Kecskeméti Népbíróságról

a legtöbbet, mert őket tartotta a város legjobb fogorvosainak. Ezt tanúkkal is alátámasztotta Batka, akik kijelentették, hogy dr. Szigeti fogorvosról mindig elismerően beszélt.

Más tanúk kiemelték azt, hogy Batka a katonaságnál is igyekezett felmenteni a szolgálat alól, akit lehetett. Gáspár József borügynök elmondta, hogy 1942-ben volt Batkánál, aki már ekkor céltalannak és helytelennek tartotta az oroszok elleni harcot. 1944-ben vonult be a katonasághoz, ahol a tartalékos tisztek nagyon szerették Batkát. Azt mondták a laktanyában, hogy azért szerelték le a vádlottat, mert kommunista és baloldali érzelmű volt. Állandóan szabotált, az embereket a legcsekélyebb problémával is leszerelte. Lichtenstein György budapesti lakos, katonai nyomozó kijelentette, hogy munkaszolgálatos volt 1942-től 1944-ig. Elmondása szerint Batka baloldali érzelmű ember volt és „igazán rendesen viselkedett a zsidó munkaszolgálatosokkal, akik a keze alatt voltak." Egyszer tanúja volt egy olyan jelenetnek, amikor Batka szobájába bejött egy főhadnagy és éles hangon felelősségre vonta, amiért „enyhén és emberséges módon bánt a zsidó munkaszolgálatosokkal.” Ziener Nándor zsidó munkaszolgálatos bajtársát, mivel sokgyermekes apa volt, „hazaküldte írván neki valami betegséget”. A bíróság a vádlottat felmentette, annak ellenére, hogy többen is Batka ellen vallottak, mert a többi tanú ezeket a vádakat megcáfolta. „Tekintettel arra, hogy a terhelő tanúknak a vallomása a többi nagy számit és a vádlott védekezését igazoló tanúk vallomásával ellentétes.” A bíróság nem látta bizonyítottnak, hogy a vádlott elkövette volna a vádiratban megfogalmazott bűncselekményeket. A népügyész fellebbezett az ítélet ellen. A NOT 1946. március 27-én tárgyalta az ügyet és helybenhagyta az első fokú ítéletet.

4.2 Hartyáni József gyári munkás ügye76

Ifjabb Hartyáni Józsefet77 a politikai rendőrségen 1945. május 15-én hallgatták ki, ahol magára nézve súlyos, terhelő vallomást tett. Azt vallotta, hogy 1944. május 15- én belépett a Nyilaskeresztes Pártba, majd október 24-én társával együtt Budapestre ment, Vecsésen a német SS-esekkel partizánvadászatot tartottak. November 26-án parancsot kaptak, hogy a Csillaghegyről 300 zsidót gyalog kísérjenek Bécsbe. A csoportból csak 250 fő ért Bécsbe, a többit útközben agyonverték vagy lelőtték. A zsidóktól mindent elvettek: ruhákat, értékeket. „Ha valamelyik összeesett a fáradtságtól és az éhségtől, puskatussal ütöttük, amíg tovább nem ment. Ha akkor sem tudott megindulni agyonlőttük. Ha valaki meg akart szökni rálőttünk. Ilyen szökési kísérletet én kétszer vettem észre. Rögtön rájuk lőttem, lövésem zajára felfigyeltek a többiek is és ők is lőttek. Mindkét esetben az illető férfi volt. Lövésünk pillanatában a szerencsétlen áldozat hasra vágódott és úgy maradt." A ki hallgatási jegyzőkönyvet aláírt nyomozók: Moskovics (Magyarfi) Miklós, Alpár József, Gold Jenő, és a jegyzőkönyvvezető Rosenfeld (Rédei) Ibolya volt.

_____________________________________________Ügyek és következtetések a Kecskeméti Népbíróságról

76 BKMÖL XXV. 18. 208/1945. Hartyáni József ügye.

77 Hartyáni József 1925. október 7-én született Kecskeméten, hat elemit végzett gyári munkás volt.

393