Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Rigó Róbert: Ügyek és következtetések a Kecskeméti Népbíróságról
1945. szeptember 20-án a népügyészségen hallgatták ki Kecskeméti Lászlót70, akit háborús bűntettel gyanúsítottak és 1945. október 27-én előzetes letartóztatásba helyezték. Kecskeméti a gyár személyzeti vezetője volt, akit azzal vádoltak, hogy a munkások érdekei ellen dolgozott. Valójában ő vezette be a gyár szociális intézményeinek jó részét. A konzervgyár a háború alatt hadiüzem volt, ahol kinevezett hadiüzem biztosok voltak. A termelés fokozása érdekében Kecskeméti előadásokat tartott az üzemvezető Gellért Károly utasítására. Kecskeméti a kihallgatáson előadta, hogy a nyomozás során kihallgatott tanúk vallomása nem fedi a valóságot, más tanúkat is kért beidézni. A vádirat szerint Kecskeméti 1940 és 1944 között a Platter János71 tulajdonában lévő gyár tisztviselőjeként a munkásoknak propaganda-előadásokat tartott, a fokozottabb termelésre szólította őket, a német győzelmet propagálta és ezzel a háború fokozására buzdított. A Kecskeméti Népbíróság 1945. december 20-án tárgyalta az ügyet. A tárgyaláson Kecskeméti elmondta, hogy a termelés fokozása érdekében valóban tartott előadást, de ezeken a gyár és a munkások érdekeiről beszélt, politikáról soha. Gellért Károly gyárigazgató szabta meg az előadások témáját. A gyár hadiüzem volt, és a termelés folyamatosan csökkent. A termelést azért kellett növelni, hogy ne kelljen munkásokat elbocsátani a gyárból, és a béreket fizetni tudják. Kecskeméti elmondta a munkásoknak, hogy ha nem fokozzák a munkát, elbocsátások lesznek. Azt is kijelentette: ha nem dolgoznak, mivel a gyár hadiüzem, hadbíróság elé állíthatják a dolgozókat. Kecskeméti 1932 óta volt a gyár alkalmazottja. A gyárban 70 tisztviselő és átlagosan 1800 munkás dolgozott. A munkások nem Kecskemétihez tartoztak, ő csak a tisztviselőkkel foglalkozott. A gyár részvénytársaságként működött, amelyben Platter János volt a főrészvényes és az ügyvezető igazgató. Szárított gyümölcsöt és zöldségdarát készítettek a közellátás és a katonaság részére, a németeknek is sokat szállítottak. A munkabért a hadiüzemekben a kormány szabályozta, a fegyelmiket a hadiüzemi parancsnok adta. Kecskeméti kifejtette, hogy a gyárban a szociális intézmények 80 százalékát ő kezdeményezte. Ezek közül a legfontosabbak: csecsemő- otthon 20-40 gyermek részére, Tiszugon üdülő a munkásoknak évente két hét ingyen üdüléssel, 800 kötetes könyvtár, sportpálya, tekepálya, az analfabéták számára tanfolyam, fúvós és vonós zenekar, 60 tagú énekkar, külön étkezde kedvezményes áron a munkásoknak, gyári segélyek születés, házasság, haláleset alkalmával, a gyár _____________________________________________Ügyek és következtetések a Kecskeméti Népbiróságról 7 0 Kecskeméti (Kaiser) László 1896. június 23-án született Budapesten, római katolikus vallású. A Platter-gyár főtisztviselője volt, személyzeti vezetőként dolgozott. Az első világháborúban 66%-os hadirokkant lett, mert a tüdejében azóta gránátszilánk volt, emellett reumája és fagyási sebei voltak. Kecskemétinek kereskedelmi érettségije volt. 71 Platter János 1895-ben született Eisenthalban. Gépésztechnikus végzettséget szerzett. 1921-ben a dél-tiroli Meranoból családjával együtt Kecskemétre költözött és konzervgyárat alapított, amelynek a későbbiekben is főrészvényese és ügyvezető igazgatója volt. Az üzemben elsősorban szárított zöldségek és gyümölcsök előállításával foglalkoztak, a második világháború ideje alatt a gyár hadiüzemként működött és közel 2000 ember számára biztosított munkát. 389
