Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Rigó Róbert: Ügyek és következtetések a Kecskeméti Népbíróságról
külön gazdaságából olcsóbb élelmiszerek biztosítása. Ez a kiterjedt szociális intézményrendszer azt bizonyítja, hogy Kecskeméti a munkások érdekeit képviselte. A vádlott elmondása szerint politikával soha nem foglalkozott, a háború mellett nem izgatott. A gyár területén tilos volt politizálni. A vádlott érdekében a tárgyaláson megszólaltatott munkások szerint az előadások a termelés növelésére buzdítottak az ország és saját érdekeik miatt is. Kecskeméti nem is mondhatott volna mást, mert a termelést növelni kellett a háború miatt. A munkások állítása szerint a vádlott soha nem politizált. Kecskeméti beszédei nem voltak különösebb hatással a munkásokra tudták, hogy ezt kell mondania. A vádlottra a 400 munkása közül egy sem panaszkodott, mondta az egyik munkavezető. A vádlott igyekezett segíteni a munkásokon. Több tanú vallotta, hogy Kecskeméti a munkások érdekében dolgozott és szerették a munkások. Azt is elmondták: bizonyosak voltak benne, hogy a beszédeket a hadiüzemi parancsnok utasítására tartotta Kecskeméti. Az ítéletben Kecskeméti Lászlót a vád alól felmentették és szabadlábra helyezték. A népügyész fellebbezett az ítélet ellen. Annak ellenére, hogy a bíróság szabadlábra helyezte Kecskemétit, mégsem engedték el, hanem internálták, tehát a népbírósági döntést a rendőrség ebben az estben sem vette figyelembe. A peranyagból ezt követően kiderül, hogy Kecskeméti 1946. augusztus 9-én írt kérelmet a NOT-hoz Dr. Révész László ügyvéd, kisgazdapárti országgyűlési képviselő segítségével. Ebben Kecskeméti kérte ügye soron kívüli elintézését. Leírta, hogy „a nem jogerős felmentő ítélet dacára a rendőrhatóság internált, és most beteg testtel a kalocsai internálótáborban sínylődöm, családom pedig Kecskeméten nélkülöz a kenyérkereső kényszerű távolléte miatt”. Azt is kifejtette, hogy helyzetéből az egyetlen kiút az, ha a felmentő ítélete jogerőre emelkedése után megszüntetik az internálását még a tél beállta előtt, mert a telet ilyen körülmények között nem fogja túlélni. Kijelentette, hogy „életemmel fizetek egy alaptalan feljelentésért”. A NOT 1946. november 23-án tárgyalta a Kecskeméti Népbíróság 1945. december 20-án hozott ítéletét, ami ellen a népügyész fellebbezett. A NOT helyben hagyta az első fokú bíróság ítéletét. Az indoklás szerint a vádlott nem bűnös, az első fokú népbíróság a vádlott előzetes letartóztatását megszüntette és szabadlábra helyezését elrendelte, és megjegyezte, hogy „az Országos Tanácsnak e kérdésben nem kellett határoznia. A vádlottat a védőnek 12. sorsz. beadványa szerint a felmentés után a rendőrhatóság internálta, és jelenleg a kalocsai internálótáborban van fogva.” Tehát Kecskemétit minden jogalap nélkül hurcolták a népbíróság elé, majd mikor megállapították, hogy ártatlan és felmentették, a rendőrség ennek ellenére is internálta. Fél évvel később a NOT végzését követően, csak 1947. május 5-én hirdették ki a NOT ítéletét a Kecskeméti Népbíróságon, ami ellen már nem lehetett fellebbezni. A vádlott részéről senki nem volt jelen a tárgyaláson, az idézettek sem jelentek meg. Rigó Róbert_______________________________________________________________________________________ 390
