Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Rigó Róbert: Ügyek és következtetések a Kecskeméti Népbíróságról
maradt volna kenyér nélkül egyik napról a másikra. Simala leírta, hogy távollétében és tudta nélkül választották meg a szövetség helyi alelnökévé. Ezek után lemondott írásban, de így is nagy kára keletkezett, mert kizárták a tojás- és a baromfikivitelből. Ezt tanúkkal tudta bizonyítani, a nevüket is felsorolta: Rigó Ferenc, Braunitzer Ferenc, Borbély Ferenc, Borbély István, Dr. Kertész Miksa. Simala kifejtette azt is, hogy alelnökként nem csinált semmit, ezt bizonyítani is tudja. A szövetség Kecskeméten el sem kezdett működni, mikor ő már lemondott. Simala dr. Bendét, aki szintén a fogházban volt, tanúként hívta a fentiek igazolására. 1945. július 17-én a Kecskeméti Népbíróság elrendelte a perújrafelvételt és a tanúk meghallgatását. Az újabb népbirósági tárgyalást 1945. július 28-án tartották. Az újabb ítélet az elsőt hatályon kívül helyezte. Simalát minden vádpont alól felmentették és azonnal szabadlábra helyezték. A tanúk bebizonyították, hogy Simala kényszer alatt állt, amikor elvállalta a tisztséget és alelnökként nem csinált semmit. Az 1939-es vitát is bizonyították, ami azóta elévült. 3.3 A Platter-konzervgyár személyzeti vezetője, Kecskeméti László ügye6S Kecskeméti Lászlót68 69 a kecskeméti internálótábor parancsnoka jelentette fel a politikai rendőrségen. Az internálótáborban Faragó György parancsnok feltételezhetően kikényszerített tanúvallomásokat íratott alá a fogvatatottakkal, és ezeket küldte el a politikai rendőrség vezetőjének, Kecskeméti László feljelentéséhez csatolva. Az internálótáborban a Platter-konzervgyár volt munkásait (Körösi Lajos volt gyári raktárost, Dudás András főgépészt, Lakó Lajost, Kapus Pált) hallgatta ki a táborparancsnok, ezek a tanúvallomások a peranyagban fellelhetők. A négy tanúvallomást ugyanazon a napon, 1945. április 22-én vették fel, és érdekes módon, szinte szó szerint megegyeznek. A tanúvallomások szerint Kecskeméti „beszédeinek tárgya minden esetben a fasiszta Németország győzelmének elősegítése volt”. Azt vallották, hogy Kecskeméti többször kijelentette, hogy „csak nagyobb termeléssel segíthetjük elő Németország győzelmét a Szovjetunióval szemben". Faragó György, az internálótábor parancsnoka a tanúvallomások felvétele után másnap április 23-án küldte el a feljelentését a rendőrség politikai osztályának. Atküldte a négy jegyzőkönyvet, amelyek sürgős kivizsgálását kérte. „Az illető Kaiser László úr még ma is szabadon fut, és a mai rendszerrel teljesen ellentétes magaviseletét tanúsít. Ma is tanúságot tesz német barátságáról. Kérem az osztályfőnök urat, hogy lehetőleg az ügyét minél előbb elintézni.” Tehát Faragó a vallomások alapján feljelentette Kecskemétit. Rigó Róbert_______________________________________________________________________________________ 68 BKMÖL XXV. 18. 421/1945. Kecskeméti László ügye. 69 Kecskeméti Lászlót helyenként Kaiser Lászlónak is hívják, minden bizonnyal magyarosította a nevét. 388
