Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Rigó Róbert: Ügyek és következtetések a Kecskeméti Népbíróságról
négy év börtönre és politikai jogai gyakorlásának ötévi felfüggesztésére ítélték. A népbíróság elrendelte továbbá a Simala tulajdonában lévő Csongrádi u. 8. szám alatti ingatlan illetőségének és a Ménteleken lévő szántó- és szőlőingatlan teljes illetőségének az elkobzását is. Az ítélet indoklása szerint a vádlott Kecskeméten 1942 tavaszától két hónapig alelnöke volt a helyi Baross Szövetségnek. A vádlottat Kecskemét főispánja és a budapesti központ győzködte, hogy vállalja el a tisztséget, amit ő először visszautasított. Később megjelent Simáidnál egy Kerekes nevű ezredes, aki azt mondta, hogy el kell vállalnia a tisztséget, majd a főispán további rábeszélésére végül elvállata. A vádlott két hónappal később lemondott a tisztségről. A népbíróság a Baross Szövetséget demokráciaellenes szervezetnek nyilvánította, mivel Simala ebben tisztséget vállalt, ezért demokráciaellenes magatartást tanúsított. A bíróság megállapítása szerint a tisztség elvállalása során kényszerű szükség nem állt fenn, legfeljebb kizárták volna a tojás és az alma szállításából. Más termékekkel is kereskedhetett volna és később a lemondása után sem érte hátrány, ezért hamarabb is visszautasíthatta volna az alelnökséget. A másik vádpont Simala ellen az volt, hogy zsidóellenes kijelentést tett. 1942- ben a város közhütőházánál vita alakult ki egy vagon feletti rendelkezés miatt. A munkások birkózással akarták eldönteni az ügyet, hogy aki győz, azé legyen a vagon. Az egyik munkás, a zsidó Székely Sándor hajlandó volt erre, aki szerint Simala erre azt mondta: „nem engedhetem meg, hogy jó magyar munkásaim bármelyike is egy büdös zsidóhoz hozzáérjen, és magát bemocskolja.” Ez a kijelentés népellenes bűntettnek tekinthető. Az ítélet indoklása szerint nem igazolódott, hogy Simala nyilas volt, mert ezt Wogrincsics Géza és a zsidó Rigó Ferenc is cáfolta. Rigó azt vallotta, hogy Simala utálta a nyilasokat, és csőcseléknek, börtöntölteléknek nevezte őket. A németekkel üzleti okokból ápolt jó viszonyt. Enyhítő körülményként vették figyelembe Simala büntetlen előéletét, családos állapotát és azt, hogy kilépett az egyesületből, jól bánt a zsidó alkalmazottaival, létszám felett is alkalmazta őket, amiért meg is büntették, ezért bizonyos fokú üldöztetést is elszenvedett. Tóth László polgármester május 23-án írt nyilatkozatában állt ki Simala mellett, amit a népbíróságra küldött be. Kifejtette, hogy a főispán szorgalmazására alakult meg Kecskeméten a Baross Szövetség. Ebben az időben Simala János elpanaszolta neki, hogy valósággal rákényszerítették az alelnökséget. Simala soha nem viselt tisztséget pártban, egyesületben. A helyi szövetség alapítása idején vette át a szabadkai telepét, ezért csak keveset tartózkodott Kecskeméten, és nem is akart itt lekötöttséget. Szabadkán kétszer is találkoztak, ahová vele ment Simala egyik legjobb barátja, Adorján Károly tanár, könyvszakértő is, akit a németek később deportáltak. Szabadkán Simala elmondta Tóth Lászlónak, hogy sikerült megszabadulnia az elnökségtől, még mielőtt a Szövetség megkezdte volna a tényleges munkát. Simala nem követett el népellenes cselekedetet, „viszont zsidó barátai és üzleti körével a felszabadulásig szoros érintkezésben és kapcsolatban állott telepei munkássága pedig megbecsülte szociális érzékéért és mindenkor emberséges bánásmódjáért”. Rigó Róbert_______________________________________________________________________________________ 386
