Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Rigó Róbert: Ügyek és következtetések a Kecskeméti Népbíróságról
Rigó Ferenc65 66 1927-től a Simala cégét irányította Kecskeméten. Azt mondta, Simalát kényszerítették az alelnökség elfogadására. Szerinte Simala nem fejtett ki semmiféle politikai tevékenységet, a tisztségről is hamarosan lemondott. Simala cégénél a zsidókat nem jelentette be, mint a cég alkalmazottait. A deportálás után is segítette családjaikat, „sőt több esetben, az internáló táborban is meglátogatott". Lénárt István elmondta, hogy Simaláék zsidó családokkal is összejártak, Aszódiék és Leitnerék is voltak náluk vendégségben. Simala akkor is adott fizetést munkásainak, amikor már nem volt munka, és a menekülésben is segítette őket. Szerinte Simalát mindenki rendes, segítőkész embernek tartotta. Aszódi József56 polgármester-helyettes vallomása szerint Simala a helyi Baross Szövetség alapítója és ügyvezetője volt. „A német vezető gazdasági emberekkel szoros üzleti összeköttetésben állott, ami a német barátságát kétségtelenné teszi. Kezdeményezője volt annak, hogy a zsidó kereskedők a külkereskedelmi forgalomból teljesen kizárassanak, továbbá annak is, hogy a zsidó kereskedők a kecskeméti piacon ne vásárolhassanak." Szerinte balásfalvi Kiss Endrével barátkozott Simala. Érdekes, hogy Tóth László polgármester éppen ellenkezőleg nyilatkozott Simalával kapcsolatosan. Kemény Endre 1936-tól 1944-ig dolgozott Simalánál tisztviselőként. Vallomása szerint Simala és családja jobboldali gondolkodású volt, de nem tud róla, hogy valamiféle atrocitásban részt vett volna. „Az is tény, hogy a zsidó kereskedelemnek a kizárása kapcsán anyagi előnyökhöz jutottak, ami természetesen erősen hozzájárult gyors meggazdagodásához." Kemény elmondta, hogy ő maga és a családja is emberséges bánásmódban részesült a cégnél, amíg lehetett, Simala foglalkoztatta. Más zsidók is dolgoztak a cégnél, Rigó Ferenc 15 évig volt a cég bevásárlója, Adorján Károly tanár pedig a cég könyvszakértője volt, akit Simala az elhurcolásáig segített. „Ezenkívül minden bevásárlási körzetben voltak a cégnek egészen 1944-ig zsidó bevásárlói, így Gyöngyösön Fleischmann Pál, Budapesten Singer, Győrben Koralek Lipót és még többen, és tudomásom szerint a szabadkai konzervgyártó üzemben a legutóbbi időkig Deutsch Géza budapesti Akácfa utcai konzervgyáros társ volt." Simala János ügyét a Kecskeméti Népbíróság 1945. május 28-án tárgyalta, már ezt megelőzően május 20-án előzetes letartóztatásba helyezték. Sajnos, a per iratai közül ezen tárgyalás jegyzőkönyve hiányzik, de egyéb nyilatkozatok, kihallgatási jegyzőkönyvek, az ítéletek és ezek indoklásai megvannak. A népbíróság ítélete szerint Simala János bűnös az 1440/1945. M. E. rendelet 12. §. 2. és 4. pontjába ütköző népellenes bűntettben.67 A vádlottat összbüntetésül _____________________________________________Ügyek és következtetések a Kecskeméti Népbíróságról 6 5 Rigó Ferenc Simala János kereskedő cégénél dolgozott a háború előtt, majd zsidó származása miatt munkaszolgálatra kötelezték. A háborút követően az MKP tagja lett, helyettes népbíró. A város munkáselosztó hivatalának a vezetője volt. 66 Aszódi József zsidó származású, 1899. december 21-én született. Tóth László polgármestersége idején polgármester-helyettes volt Kecskeméten. 67 Az 1945. évi VII. törvénycikk szerint a 12. §. 2. pontja szerint „népellenes bűntettben bűnös az is: aki anélkül, hogy evégböl vele szemben közvetlenül vagy közvetve kényszer alkalmaztatott volna, a németek által Magyarországon szervezett Volksbundba tagként belépett, vagy fasiszta, illetőleg demokráciaellenes pártban, siervezetben vagy alakulatban tisztséget vállalt, avagy tagként tevékeny működést fejtett ki;” Ugyanezen paragrafus 4. pontja szerint „népellenes bűntettben bűnös az is: aki kényszerű szükség nélkül a nép- vagy demokráciaellenes hírverés szolgálatába szegődött"'. 385
