Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Rigó Róbert: Ügyek és következtetések a Kecskeméti Népbíróságról
féle aktív szervezőmunkát nem végzett, csupán kétszer jelent meg összejöveteleken, majd körülbelül egy hónap múlva lemondott tisztségéről. Állítása szerint nem volt németbarát, mint üzletfelekkel állt kapcsolatban velük. A rendőrség politikai osztályán felvett kihallgatási jegyzőkönyvek is megtalálhatók Simala dossziéjában, ezekben többen is ellene vallottak. Székely Sándor magántisztviselő a rendőrségen elmondta, hogy Simalát régóta ismeri, a Baross Szövetség helyi csoportját vezette két évig, németbarátságát nyíltan hangoztatta. Szerinte Simalának jó kapcsolata volt a németekkel, ezért is szállíthatott Németországba. A cég egyik megbízottja „náci vezér volt, gyakran tartózkodott Simaláéknál Kecskeméten". Székely főnöke, Wogrincsics Géza64 gyakran mondta, hogy Simala őt is be akarta szervezni a Baross Szövetségbe, sőt, a nyilas pártba is be akarta léptetni. Szerinte a nyilasokkal és a németekkel barátkozott Simala. Simalát azzal is megvádolta, hogy a helyi gyümölcskereskedők névsorát is feltehetően ő adta át a németeknek, mert a város megszállása után „egy reggelen az összes helybeli zsidó gyümölcskereskedőket a Gestapo összefogdosta”. 1945. április 10-én dr. Kertész Miksa zsidó kereskedőt is kihallgatták a rendőrségen, aki elmondta, hogy közös vállalata volt Simalával. Simala 1937—38-tól kezdett nagyobb arányú üzleteket bonyolítani „és rövidesen az első helyre került” Kecskeméten, miután a Külkereskedelmi Hivatal intézkedéseivel a zsidó exportőrök Németországba irányuló tevékenységét megszűntette. Tevékenysége évről évre nőtt. Kertész kijelentette, hogy Simaláról semmi rosszat nem tud mondani. Amikor már korlátozták a zsidók kivitelét „ő még segítségemre volt, és neve alatt szállítottam ki még vagonokat”. Réthey Gyula üvegkereskedő, akit szintén a népbíróság elé állítottak, Simala sógora volt, mégis ellene vallott a rendőrségen. Elmondása szerint Simala 1938-tól vezette a Baross Szövetséget két évig. Szerinte a szövetség Kecskeméten „erős tevékenységet fejtett ki, [...] a nagy forgalmú zsidó üzleteknek keresztény kézre való juttatásában működött közre”. Réthey megerősítette, hogy Simala tudomása szerint is „igen nagy németbarát volt”, aki igyekezett a háborús konjunktúrát kihasználni. Arról azonban nem tudott, hogy Simala adta volna ki a kecskeméti gyümölcskerekedő zsidók névsorát a Gestapónak. Rigó Róbert ______________________________________________________________________________________ 6 4 Wogrincsics Géza gyümölcskereskedő 1897-ben született. A nem zsidó virilisek listáján 1940-ben a nyolcadik, ha a kétszeres adóbeszámítást nem vesszük figyelembe a város legtöbb adót fizetője, ha a zsidókat is figyelembe vesszük, akkor a hetedik. BKMÖL IV. 1905. 1935-1944/45. Kovács Bálint az akkor református lelkész a vele készített interjúban a következőket mondta Wogrincsics Gázáról: „Kecskeméten jelentős exportőrök voltak, én közülük Wogrincsics Gézával jóban voltam. Én megkérdeztem a Wogrincsics Gézát: »Mondd meg nekem, hogy csináljátok ti?« Volt olyan időszak amikor Kecskemétről naponta 18 vagon ment el zöldséggel-gyiimölccsel megrakva. Azt válaszolta: »Nézd én reggel öt órakor felhívom Varsót, megmondja, hogy mi kell neki. Az embereim kinn állnak a piacon én megmondom, nekik, hogy mi kell, ők megvásárolják és viszik ki az állomásra. Fél óra múlva hívom Prágát, másik fél óra múlva hívom Bécset, azután Milánót és Velencét. így dolgoznak a többiek is.« Tehát olyan fantasztikus mozgás volt, hogy mindent, amit a tanyákról behoztak el lehetett adni és vitték külföldre.” Az interjú teljes szövege a szerző archívumában található, írott formában megjelent a Forrás 2009 júniusi számában. RIGÓ Róbert, 2009. 35. o. 384
