Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Szabó Bence: Oktatás- (és) politika. Káderpolitikai kérdések Bács-Biskun megye közoktatásának területén (Az 1950-es évtized fordulója)
leolvasható."50 Az esetekről készült jegyzőkönyvek, jelentések tartalmi és formai elemeit, önellentmondásos állításait megvizsgálva az egyházak tervszerű szabotázsakciói helyett mesterségesen provokált és felnagyított konfliktusok, hatalmi-világnézeti ellentétek mutatkoznak. 1950 januárjában például a klerikális reakció felszámolására a megyei személyügyi előadó, a tankerületi főigazgató, a kollégiumi előadó és a személyügyi előadó együttesen alakított adhoc bizottságot. Az eset lefolyását, a vizsgálat megalapozottságát a jelentés nem részletezi, csupán annyit, hogy „a kiszállás nyomán sikerült eredményes ellenakcióval gátat vetni a klerikális reakció behatolásának".51 Az oktatás feletti irányítás nem állt meg a vezető káderek, pedagógusok leinfor- málásánál. A diákság soraiba való beépülés és információszerzés is a személyzeti politika terepe volt, amely jelentőséget leginkább az egykori felekezeti fenntartású iskolákon belül, különösen azok közép- és felsőfokú tanintézeteiben kapott. A cél az MDP által szervezett-irányított valamennyi mozgalomba és szövetségbe való befu- rakodás, majd azok belülről történő szétverése volt. „Az egyházi iskolák államosításával kapcsolatos teendők" hadműveletenként lebontott cselekvési terve a beépülés- leváltás-kiszorítás taktikájával hivatott előkészíteni az iskolai hatalomátvételt a bajai diákközösségekben. A dokumentum elsősorban is a vallási indíttatású szerveződések soraiba való beszivárgás és a kettős hatalom megszervezésének forgatókönyvét, módszertanát és szervezeti tagolódását foglalja össze, leleplező nyíltsággal. A dokumentum szerint első lépésként az iskolákon belül kellett az operatív feladatokra egy 25 fős kommunista diákbizottságot létrehozni, valamint iskolánként és osztályonként kommunista diákfelelősök kinevezését végrehajtani. Katolikus diákokból, cserkészekből, tanoncokból és „parasztifikből” akcióbizottságok felállítását tervezték, amelyek a Katolikus Diákok Országos Munkaközösségének vezető testületét adták volna. Ennek végrehajtására egy állami tanítóképzős nevelőt jelöltek ki, akinek jelleme alkalmasnak mutatkozott a feladatra: „erőssen [sic!] karrierista és ezen keresztül tudunk betörni a katolikus diákok közé."52 A nevelő munkáját a diákaktíva egyik tagja ellenőrizte. Tervbe iktatták a tanonciskola kapuin belül a katolikus diákok szövetségének megszervezését is. Itt az iskolaigazgató látszott gyenge láncszemnek: „levente parancsnok volt a tanonciskolában és így lehet fogni ezen keresztül”53 — olvasható a forrásban. Az ambiciózus munkaterv ezeken felül Bajaszentistvánon az EPOSZ vezetőiből katolikus paraszt ifi bizottság, a cserkészcsapatok tisztjeiből katolikus cserkész tiszti bizottság létrehozását irányozta elő. Az akcióbizottság szervezésében rendezendő ifjúsági ankétra egyházi vezetőket és állami főméltóságokat (a főispánt) terveztek meghívni, mégpedig határozott céllal: „Az értekezletre egy általunk kidolgozott határozati javaslatot fogják vinni amelyet elfogadtatunk és a kultuszminisztériumba juttatunk el".54 A cselekvési terv utolsó pontjaiban fogalmazódik meg az előkészítő-szervező munka érdemi célja: diákpártnap szervezésével 50 BKMÖL XXIII. II. 53/1950. 51 Uo. 52 BKMÖL XXXV. 1. 34. fond 2. csoport 11. ő. e. 53 Uo. 54 Uo. _______Oktatás- (és) politika - Káderpolitikai kérdések Bács-Kiskun megye közoktatásának területén 3 05
