Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Szabó Bence: Oktatás- (és) politika. Káderpolitikai kérdések Bács-Biskun megye közoktatásának területén (Az 1950-es évtized fordulója)
lyes munkaerő-gazdálkodás” jegyében a megyei oktatási osztályon kellett hagyni.26 A legfontosabbnak ítélt káderek esetében tehát a megyei oktatási hivatal is határozati jogot formálhatott munkajogi kérdésekben, megtartva a felsőbb szintek direkt kontrollálási jogait. Az igazgatási reform alapvető szándékai ellenére utat engedett a bürokratizmus további burjánzásának irányába: megkettőzte a nyilvántartás feladatait, miközben homályosan hagyta a személyi döntések kompetenciáinak határvonalait. A személyzeti kérdések operatív feladatait a Bács-Kiskun Megyei Tankerület főigazgatója alá beosztott négy személyügyi előadó, valamint a VB Oktatási és Köz- művelődési Osztálya27 végezte. A tankerületi főigazgatóságon készült hatásköri lista a szakigazgatás feladatait ellátó funkcionáriusokról állított fel nyilvántartást. Ennek alapján bepillantást nyerhetünk a megyei káderügyekben illetékes hivatal személyi állományának életkorára, beosztására, szolgálat-teljesítésének idejére és párttagsági jogállására vonatkozóan. A megyei tankerületi főigazgatóságnál a hatásköri beosztásban feltűntetett, 28 státusba helyezett és 6 „berendelt” káder döntő többsége hivatalában teljesen gyakorlatlannak számíthatott. A 34 személyből 21-en 1949-ben vagy 1950- ben léptek szolgálatba, további 5 fő 1945-öt követően kapott megbízást. Az 1945-öt megelőzően is a tankerületi hivatalnál dolgozók személye mögött vélhetően politikai kockázatot nem jelentő (kellően lekáderezett), emellett szaktudásuk miatt nélkülözhetetlen hivatalnokok állhatták (helyettes főigazgató, jogügyi előadó, általános iskolai előadó, iktató). A kulcspozíciót elfoglaló helyettes főigazgató és négy személyügyi előadó egyaránt a Magyar Dolgozók Pártjának tagja volt, hivatalukat a helyettes főigazgató kivételével a fordulat évét követően kezdték meg. Az Oktatási Osztály belső tagolódására ugyancsak egy 1950-ben kidolgozott hatásköri lista enged következtetni. Ennek alapján a hivatal vezetősége és testületé osztályvezetőből, 3 alosztályvezetőből, 8 önálló feladattal megbízott „reszortosból” állt, akik vélhetően közvetlenül az osztályvezető ellenőrzési hatáskörébe voltak rendelve. Az alosztályvezetők munkaköre a munkacsoport-vezetők és beosztott munkatársak, adminisztrátorok irányítására terjedt ki.28 Az iskolai ellenőrzések, kiszállások az ügyosztály kötelékébe tartozó szakfelügyelők elsőrendű feladatai közé tartoztak. 1951- ben az oktatási osztály dolgozóinak besorolása alapján a hivatal 33 munkatársa közül 10-et általános iskolai tanulmányi felügyelők, 12-őt a szakfelügyelők között találunk. További hárman előadói, ketten irodakezelői munkát végeztek, két fő gyors és gépírói „reszortot” látott el.29 1951-ben az Oktatási és Népművelési Osztály kádereiről „az osztályvezetőtől a segédelőadóig bezárólag” összeírás készült a hivatal testületéről, amely leginkább a politikai és szakmai felkészültséget hivatott feltárni. Az ideológiai sugallattal készített kimutatás szerint a káderek „szociális összetétele” kapcsán tudható, hogy az osztály 11 munkás, 1 paraszt és 18 értelmiségi származású Szabó Bence______________________________________________________________________________________ 26 BKMÖL XXIII. 11. 190/1950. 27 A továbbiakban: Oktatási Osztály. 28 BKMÖL XXIII. 11. 196/1950. 29 BKMÖL XXIII. 2/c. A Bács-Kiskun Megyei Tanács VB. Titkárságának iratai. Általános és vegyes iratok (a továbbiakban: XXIII. 2/c.) . 0064-14//1951. 298
