Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Szabó Bence: Oktatás- (és) politika. Káderpolitikai kérdések Bács-Biskun megye közoktatásának területén (Az 1950-es évtized fordulója)
káderből állt össze. A 30 főből 23-an voltak MDP-tagok. Politikai és szakmai minősítésük alapján kitűnőt 6 fő, közepest 18 fő, gyenge minőségi osztályzatot 4 hivatalnok kapott, míg 1 káder munkája és/vagy társadalmi kötődése révén a követelmények legalsó szintjét sem ütötte meg: , fegyelmi úton leváltandó” áll a neve melletti bejegyzésben. Az osztályozás kritériumait nem részletezte a jelentés, ugyanakkor megjegyzi, hogy a minősítettek között az osztályvezető nem szerepel, az ő értékelése már felsőbb szervekre tartozott. A jelentés összesítés előtti munkapéldányára rávezetett információk valamelyest többet elárulnak az adminisztráció feltérképezésének részleteiről, a káderek személyéről, családi hátteréről és betöltött feladatköréről. Ebből kiderül, hogy a leváltandó káder értelmiségi származású volt és szakfelügyelői munkakört látott el. Gyenge minősítéssel további két szakfelügyelőt és két segédelőadót (2 munkás, 1 paraszt, 1 értelmiségi) értékeltek. Közepes osztályzatot kapott 2 előadó, 1 főelőadó és 15 szakfelügyelő (6 munkás és 12 értelmiségi), míg a 6 kiváló káder között 3 szakfelügyelő és 1 főelőadó volt (2 munkás - 2 értelmiségi). Elmondható, hogy a bürokrácia szociális arányai tükrözték a hivatalos osztályszemléletü elvárásokat: bár az osztályvezető értelmiségi származású volt, a főelőadók között 2 munkás és 1 értelmiségi származású káder is helyet kapott.30 A tanfelügyelői apparátus a hivatali kar lényeges részét képezte, mint az adminisztráció közvetlen területi képviselői. Rajtuk keresztül irányította és kontrollálta a hivatal az intézmények működését, ellenőrizte a kinevezett káderek munkáját; a tanfelügyelők a közoktatásügyet irányító bürokrácia szemei és fülei voltak. A tanulmányi felügyelők kiválasztása során nem véletlen, hogy a politikai-ideológiai megfontolások, a fedhetetlen múlt, munkás-paraszt családi gyökerek elsőrendű fontossággal bírtak. A kinevezésekhez beterjesztett önéletrajzok, káderjellemzések a munkamorál ismertetésén, a szakmai kiválóság és szorgalom hangsúlyozásán túl a jelölt családi helyzetét, származását, politikai-mozgalmi múltját is részletesen feszegették. A kinevezések elbírálása minisztériumi hatáskörben történt. A döntések indokairól bővebb információk nem állnak rendelkezésre, csak azok eredményéből lehet bizonyos feltevésekre jutni. Bár önmagában nem bizonyító erejű, de mindenesetre tény, hogy a feltárt megyei iratokban ahol - akár csak néhány katasztrális holdat kitevő - földvagyont nevesített a felterjesztés, ott a párttagság, mozgalmi aktivitás, munkás-paraszt származás vagy éppen kiváló szakmai képzettség és támogató szakigazgatási ajánlás is mit sem ért.31 A tanulmányi felügyelők esetében a személyzeti politika különösen merev vonalas szigorral jutott érvényre, a kisebb súlyú kompromittáló információ kiszivárgása is azonnali büntető intézkedést vont maga után. B., körzeti iskola-felügyelő ellen felhozták, hogy a hivatalnok - MDP tag létére - „szoros jóviszonyt tartott fenn" egy (nyilván egykori) paprika-nagykereskedővel és bár vele a nagykereskedő lakásán nem találkozott, feleségével több alkalommal is nyilvános helyszínen „tárgyalt”32. További vádpont - amelyet a tanfelügyelő is el is _______Oktatás- (és) politika — Káderpolitikai kérdések Bács-Kiskun megye közoktatásának területén 3 0 BKMÖL XXIII. 11. 196/1950. 31 BKMÖL XXIII. 11.53/1951. BKMÖL XXIII. 2/c. 0069-91/1950. 32 299
