Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Szabó Bence: Oktatás- (és) politika. Káderpolitikai kérdések Bács-Biskun megye közoktatásának területén (Az 1950-es évtized fordulója)
A kádervélemények pontos és gyors elkészítéséhez az illetékes személyügyi előadó sok esetben a Párt direkt irányítása alatt tartott, vazallus társadalmi szervezetek, az ún. népi szervek apparátusától kapott tájékoztatást. A nyilvántartás feltöltése, majd folyamatos frissen tartása, aktualizálása a tervszerűen folytatott kiszállások során gyűjtött vagy a célszemély ismeretségi köréből származó adatokkal is történt. A kinevezések, áthelyezések során készített szűkszavú jellemzésekben külön mérlegelték a káder viszonyulását a népi demokráciához, valamint személyes és családi kapcsolatrendszerét annak eldöntésére, hogy jelenthet-e kockázatot az állampárti népi demokrácia szempontjából. A „helyes” munkaerő-gazdálkodás szempontjai között például felszólította a minisztérium a megyei oktatási igazgatást arra, hogy „politikailag nem megbízható tanítót ne helyezzen tanyára, ahol kevésbé ellenőrizhető, olyan helyre ne nevezzen ki tanítót, ahol annak klerikális vagy kulák kapcsolatai lehetnek, vagy vannak"}5 Ugyancsak ügyelni kellett az egyes tantestületek esetében a párttagok és politikai szimpatizánsok számbeli fölényére, amelyet a tanerők „arányos elosztásánál” kellett tekintetbe venni. Életpályák, sorsfordulók múltak a jellemzésekben, politikai, szakmai értékelésekben szereplő tartalmaktól. A szűrőkön átjutott kádereket általában nyers, direkt végrehajtási gyakorlattal az oktatási igazgatás aktuális igényei szerint vezényelték megyeszerte: „Kedves titkár elvtárs. Légy szíves sürgősen megküldeni a pártból a véleményt D. K. [rövidítés a szerzőtől] ott működő tanítóról, aki a pártunk tagja és akit mi Tataházára igazgatónak akarunk elvinni. Helyébe küldünk pedagógust.”15 16 17 Az összegyűjtött információkból személyzeti adatbázis, egy egységes formátumú, ABC-be rendezett dosszié rendszerű irattár épült. A személyi kartotékokban a kinevezéshez, egyes munkakörök betöltéshez szükséges adatokat ún. KAB'7 kartonokba rendszerezték. A diktatúrákra jellemző informátori hálózat működésének jellegzetes eleme volt a rendszerbe beépített visszacsatolás, vagyis az ellenőrök ellenőrzése, káderjelentések készítése, informátoroktól szerzett adatok nyilvántartása azokról, akiknek feladata is éppen ez volt. A tanulmányi felügyelők részére előírták a tantestületek, iskolai vezetők lekáderezését, míg róluk a megyei oktatási igazgatás készített jelentést. Az illetékes tanács személyügyi előadói részt vettek a tanulmányi felügyelők értekezletein, de emellett a tanfelügyelők által előzetesen ellenőrzött iskolákhoz is ellátogattak. A megkétszerezett ellenőrzéssel lényegében a két informátori feladatra _______Oktatás- (és) politika - Káderpolitikai kérdések Bács-Kiskun megye közoktatásának területén 1 5 BKMÖL XXIII. 11. 53/1950. 16 Uo. 168/1950. 17 Kinevezési és Alkalmazási Bizottság. A bizottság megszüntetésére 1950. június 30-án miniszter- tanácsi rendelet útján került sor. „A Kinevezési és Alkalmazási Bizottság eredményesen betöltötte feladatát és ma már a helyi tanácsok felállításával a minisztertanács, mint az elvi irányítást végző legmagasabb, államigazgatási szerv csak a legmagasabb állami funkciók betöltésének személyi kérdéseivel foglalkozik, igy megszűnt tehát annak szükségessége, hogy mellette mint külön központi szerv, a Kinevezési és Alkalmazási Bizottság működjék.” Országgyűlési Napló. 1949. II. kötet 1953. május 8. Internet: http://nfo.arcanum.hu/onap/pics/a.pdf?v=pdf&a=pdf&p=PDF&id=KN-1949_2/KN-1949_ 2%20115&no=0. 227. o. (2009. november 3.) 295
