Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)

Szabó Bence: Oktatás- (és) politika. Káderpolitikai kérdések Bács-Biskun megye közoktatásának területén (Az 1950-es évtized fordulója)

legkisebb tisztségekig informálódott és határozott, amelyet állandó direkt kapcsolattartás, kézi vezérlésű ügyviteli gyakorlat jellemzett.12 A kádermunka hatékonyságának javítására a minisztérium konkrét kritériumokat szabott, ezek a személyzeti politika legfőbb alapelveit tartalmazták a bürokrácia kendőzetlen nyers stílusában. Ennek főbb tartalmi elemei a következőkben álltak:- cselekvési terv kidolgozásával tervszerűvé kell tenni a személyzeti munkát;- tisztamúltú, ingadozásmentes kádereket kell felkutatni az intézmények vezetői pozícióihoz;- A „nehézségek” elől meghátráló - a morális okokból, vagy szakmailag az elvárásoknak eleget tenni nem képes, nem eléggé vonalas - kádereket le kell cserélni;- A nők arányát növelni kell az intézményvezetők körében, politikai és szakmai felkészítésüket haladéktalanul meg kell kezdeni;- A potenciális vezető pozícióba emelhető pedagógusokat fel kell mérni, hogy a káderek képességük, felkészültségük alapján megfelelően tölthessék be a tisztségüket;- A káderoktatást, pártiskolai továbbképzést ki kell szélesíteni;

A fiatal káderek arányát növelni kell a vezető pozíciókban.13

A személyi kérdések rendezésére káderfejlesztési tervet dolgozott ki a VKM. Az adatgyűjtéssel a szakminisztérium a káderutánpótlás lehetőségeit kívánta felmérni. A gyűjtött adatok feldolgozásában, értékelésében - előre számítva a várható adatok hatalmas mennyiségére - statisztikai szempontokat jelöltek meg. A szolgáltatott információkat megadott bontásban kellett közölni, ez bizonyos szempontból gépie- sítette az osztályzást. Lényegében egy automatizált, egységes szempontrendszerü káderjellemzési, -értékelési módszer jött létre, amelyben a hangsúly egyértelműen a politikai megbízhatóságra, osztályszemléletű szelekcióra esett, a válaszadási lehetőségek is eleve ezt determinálták. A származási kategóriák adható válaszai pl.: az apa „eredeti” foglalkozása: nagy- és kisüzemi munkás / agrárproletár / dolgozó paraszt / kulák / értelmiségi / kiskereskedő / kisiparos / alkalmazott (tisztviselő, altiszt, postás, stb.), vagy az MDP tagok 1948 előtti politikai kötődése (MKP, SZDP, MDP), a politikai és iskolai végzettség stb. Részletesen bekérték ajelöltek vezető beosztásába kerülésének, kinevezésének idejét is, az alábbi korhatárolással: 1945 előtt/ 1946-tól / 1947-től/ 1948-tól/ 1949-től/ 1950 januártól / 1950 júniustól.14

Szabó Bence

_____________________________________________________________________________________

1

2 A korszak igazgatási gyakorlatára jellemző forrás a VKM megyei tanácshoz intézett 1951. évi utasítása a káderutánpótlás felkutatására: „Az előttünk álló feladatok szükségessé teszik, hogy a legjobb ideológiai és szakmai képzettségű középiskolai tanárokat és általános iskolai nevelőket felkutassuk utánpótlás céljából az egész ország területén [...] hetenként egy általános iskolai felső tagozatú tanítót és három középiskolai tanárt nézzenek meg [...] hetenként egyszerre küldjenek fel a személyzeti főosztályra a megnézettekrőlfriss önéletrajzot..." BKMÖL XX11I. 11. 19/1951.

13 BKMÖL XXIII. 11. 19/1951.

14 Uo.

294