Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)

Szabó Bence: Oktatás- (és) politika. Káderpolitikai kérdések Bács-Biskun megye közoktatásának területén (Az 1950-es évtized fordulója)

új formáit kereső hatalom ambícióinak megvalósulását. Alapvetően változtatta meg az új pártállami berendezkedés a társadalmi szelekció addig érvényes paradigmáit; a szakmai, munkahelyi, előmenetel, a szociális felemelkedés tudásalapú kiválasztódása helyébe politikai-ideológiai megfontolások léptek az oktatás és kultúra szféráiban is, amely a vizsgált forrásanyagban jól követhető. Az 1945-öt megelőzően korlátozottan érvényesülő társadalmi mobilitás helyébe a munkás és paraszti hátterű társadalmi csoportok felemelkedését kizárólagosan preferáló ideológia lépett. Míg az értelmiségi, hivatalnoki múlt, családi háttér kiszorítandó, szükség esetén megtűrt volt, addig a „nagytőkés”, földbirtokos (kulák) csoportok kizárásával jelentős tapasztalattal, tudásháttérrel rendelkező rétegek deklasszálódtak. „A származási kategóriák ilyetén alkalmazása közvetve-közvetleniil beszűkítette a nómenklatúra utánpótlását, a káderpolitikában a társadalom minden korcsoportját érintő kontraszelekciós folyamatokat gerjesztve. Felgyorsult a horizontális mobilitás, a származási kategóriák merev és differenciálatlan használata a vezetők csoportjainál [...] a tudásszint jelentős csökkenését eredményezte

A munkás-paraszt közegből, akár megfelelő szakmai ismeretek és képzettség nélkül való felemelkedés útját példázza a megyei tankerületi főigazgatói hivatal személyügyi előadójának életpályája. N. 1921-ben Kecskeméten született, alkalmi gyári munkás és földműves napszámos szülők harmadik gyermekeként. A család szerény anyagi körülményei a magasabb iskolai képzést nem tették lehetővé számára. „6 elemi és 3 ismétlő iskola elvégzése után hozzáfogtam a nehéz kenyérkereséshez''’ írta önéletrajzában.4 5 Szezonmunkásként hét évig, az Első Kecskeméti Konzervgyárban6 dolgozott, majd 1945 májusában belépett az MKP soraiba. A pártban ekkor már tisztséget vállalt. Kéthetes pártiskolai képzést követve a Kecskeméti Platter-gyárban7 kapott állást, ahol belépett a szakszervezetbe is. Hogy ekkor szakszervezeti vagy egyéb vonalon milyen politikai szerepet vállalt arra a forrás nem utal, ugyanakkor az üzemi — betanított- dolgozóból két hét után már bizalmi lett. Még ez év júliusában az MDP kiemeli: a gyári kézbesítőből a Kecskeméti Tankerületi Főigazgatóság személyügyi előadójává tették. Eközben pártkarrierje is jól haladt, 1949-re „alapszervezeti kádeSzabó Bence______________________________________________________________________________________

4 HUSZÁR Tibor 2005. 42. o.

5 Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára (a továbbiakban: BKMÖL) XXIII. 11. A Bács-Kis- kun Megyei Tanács VB. Művelődési Osztályának iratai (a továbbiakban: XXIII. 11.). 1214/1950.

6 Első Kecskeméti Konzervgyár: 1900-ban osztrák tőkével létesült mezőgazdasági feldolgozó üzem. 1913-ban a gyár területére iparvágányt vezettek, az üzem ettől kezdve gyors fejlődésnek indult. 1932-ben Weiss Manfréd érdekeltségébe került, 1947-ben államosították. 1957-ben egyesült a Kinizsi Konzervgyárral, Kecskeméti Konzervgyár néven. Forrás: GLIED Károly: Bács-Kiskun Megye élelmiszergazdaságának 25 éve. Kecskemét, 1970. (A továbbiakban GLIED Károly, 1970.) 326-327. o.

7 Platter János Konzervipari és Kereskedelmi Rt, 1921-ben létesült mezőgazdasági feldolgozó üzem. Nevét a gyáralapító Platter Jánostól kapta. Államosítására 1947-ben került sor. 1948-ban Kinizsi Konzervgyár néven szovjet érdekeltség lett, majd 4 évvel később a Magyar Állam tulajdonába került vissza. 1957-ben üzemszervezetét egyesítették az Első Kecskeméti Konzervgyárral, innentől neve Kecskeméti Konzervgyár lett. Forrás: GLIED Károly, 1970. 326-327. o.

292