Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)

Tánczos-Szabó Ágota: Minden, ami zene! Városaink és az 1928-as országos zenei kataszter (forrásismertetés és forrásközlés)

Tánczos-Szabó Ágota____________________________________________________________________

gató családjai, Hengl tanító, Einweg karnagy, Kollár Ágoston, Jirzikovsky karnagy, Szommer Géza, továbbá a Pilinsky testvére, s a Melles család, valamint Méry Béla és a 6./ alatt felsorolt zeneoktatók.32

9. Azon ismertebb nevű bel- és külföldi, elhunyt vagy élő zeneszerzők, zeneírók, zenepedagógusok vagy előadóművészek, kiknek a várossal valami kapcsolatuk van? (szülőváros, nevelkedési vagy működési hely)

ad. 9./ Reken Henrik és Horváth Ákos dr.33

10. Melyik nevezetesebb zeneműve! vagy zenei eseménnyel van kapcsolata a városnak? (Komponálást hely, első bemutatás, tárgyi vonatkozás stb.)

ad. 10./ Állaga Géza itt szerzetté [sic!] magyar ábrándjait, rapszódiáit és férfi karait legnagyobbrészt.34

11. Felsorolása azon zenepártoló vagy zeneművelő egyesületeknek, melyek már megszűntek.

ad. 11./ Időközönként megszűnnek, de rövidesen újjászületnek a daloskörök, a kamarazene-társaságok stb.

32 Alföldy József, dr. (1894-1941) kórházi főorvos. 1921-ben telepedett le Baján. 1927 és 1941 között a bajai kórház tüdőosztályát vezette. A Liszt Ferenc Kör első választmányának és első vonósötösének is tagja volt, mint kitűnő hegedűs. Fiatalon, szívbetegségben halt meg. Baján egy tér viseli nevét. Bartsch Samu, dr. (1845-1895) 1871-től Baján a tanítóképzőben tanított, 1878-1895 között az intézmény igazgatója volt. Meghatározó szerepet játszott Baja közéletében. Szerkesztette a Baja c. lapot (1894), tagja volt a Casino választmányának stb. Jól játszott orgonán és csellón.

Bernhart Sándor, dr. (1889-1984), ügyvéd, polgármester. 1937-1945 között állt a város élén. Elnöke volt a Liszt Ferenc Körnek, aktív tagja a város szimfonikus zenekarának.

Scherer Sándor (1858-1928). 1878-ban a bajai tanítóképző tanárává nevezték ki. 1895 és 1913 között az intézmény igazgatója volt.

Hengl Adolf igazgató tanító, a bajai zenei élet meghatározó alakja volt, a kamaraegyüttesek gordonkása. Későbbi vejéhez, Barcs Samuhoz azzal a feltétellel adta feleségül leányát, Herminát, hogy tanuljon meg csellózni. így kívánta biztosítani a csellószólam utánpótlását. (Dr. Gál Zoltán szíves közlése.)

Kollár Ágoston (1851-?), könyvkereskedő, nyomdász. Régi bácskai családból született. Könyvkereskedő cégét apja, Antal alapította 1846-ban. - Baján a Polgári Olvasókör és a Casinó egyik alapítója volt, valamint a Dalárda elnöki tisztét is viselte.

Szommer Géza (1878-1965) állampénztári főtanácsos, iparművész. Adótisztként 1910-ben került Bajára. Az adóügyi ranglétrát végigjárva állampénztári igazgatóként ment nyugdíjba a bajai pénzügyigazgatóságtól 1923-ban. Baján énekelt a Daloskörben és kisebb helyi zenekarokban, hangversenyeken zenélt, tagja volt a Nemzeti Casinónak.

Pilinszky Zsigmondnak (1.: 73. lábjegyzet!) élt Baján rokonsága. Dr. Pilinszky Ferenc Trianon után az utódállamokban maradt kulturális javak hazahozatalával foglalkozott. Kiváló zongorista volt. Reken Henrik vsz. Ketten Henrik (1848-1883) zongoraművész. Gyermekként koncerteket adott Baján, Pesten, később hangverseny-körutakat tett Amerikában, Ausztráliában, Oroszországban. Horváth Ákos, dr. (1865-?), főügyész-helyettes, karnagy, zeneszerző.

34 Állaga Géza 1870-ben az akkor alapított bajai tanítóképzőben töltötte tanári gyakornoki évét. Első müve a „Bajai emlék” c. zongoradarab (1860). Állaga Géza életéről 1.: Dr. Gál Zoltán: A cimbalom atyjának nevezték. Internet: http://bajastory.info/helytortenet/gaI-zoltan-a-cimbalom-atyjanak- neveztek.story (2010. február 22.)

230