Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Tánczos-Szabó Ágota: Minden, ami zene! Városaink és az 1928-as országos zenei kataszter (forrásismertetés és forrásközlés)
___________________________Minden, ami zene! Városaink és az 1928-es országos zenei kataszter 1 2. A város környékén a népdalokat gyűjtötték-e már, ki és mikor? ad. 12./ Bellosics Bálint35 volt tanítóképző-intézeti igazgató az 1890-1900 években összegyűjtötte az itt dívó népdalokat s azokat a Magyar Néprajzi Társaság „Etnographia” c. folyóiratához közlés végett beküldötte [sic!]. 13. Egyéb megjegyzések a város zenei múltjára? ad. 13./ Egyéb megjegyzések nincsenek. II. Egyházi zene 14. Hány templom, kápolna, imaház van a városban? (Névleg mind felsorolandó, felekezetek szerint.) ad 14./ Róm. kát. belvárosi kegyúri templom, ferencrendiek temploma, kiscsávolyi plébánia templom, Rókus kápolna, Kálvária kápolna, izr. hitközségi templom, az ág. ev. hitközség temploma.36 15. Ezek közül melyekben van állandóan egyházi-zenei szolgáltatás? Az ezután következő kérdésekre a 15. alatt felsorolt minden templom stb. külön lapon ad választ. ad 15./ Állandó egyházi-zenei szolgáltatás a róm. kát. kegyúri belvárosi templomban, a Ferenc-rendiek templomában és az izraelita hitközség templomában van. 16. A kántori állás milyen képesítéshez van kötve? ad 16./ Legalább kántori oklevél. 17. A jelenlegi kántornak milyen képesítése van? ad 17./ Kántor-tanítói oklevele van. 18. A kántort ki nevezi ki, vagy választja, vagy szerződteti és milyen feltételekkel? ad 18./ A kegyúri templom kántorát a törvényhatóság választja. A megválasztott kántor átlag 24 órai maximális szolgálatra van kötelezve, melyből heti 12 óra a rendes kántori teendők ellátására számítandó. A kántor ezenfelül köteles az egyházi zene intenzív művelésére, és amennyiben az egyházi hatóság és a városi tanács szakértői megítélése szerint a feladatát lelkiismeretesen és művészi érzésekkel teljesíti, továbbá 8 óra veendő teljesítettnek. 35 Bellosics Bálint (1867-1916), etnográfus. A magyar nemzetiségi néprajzi kérdések vizsgálatával szerzett elévülhetetlen érdemeket. Iskolái elvégzése után, 1892-ben segédtanárként került Bajára. A bajai tanítóképző magyar-történelem szakos tanára, 1913-tól igazgatója volt. A köz-, tudományos és civil életben számos jelentős pozíciót töltött be: pl. tagja volt a város törvényhatósági bizottságának, alelnöke a bajai állami elemi iskolák gondnokságának, választmányi tagja és könyvtárosa a bajai Casinónak, tagja a Bács-Bodrog vármegyei történelmi és irodalmi társulatnak. 36 Az evangélikus templommal szemben lévő református templomot kifelejtették a felsorolásból, holott annak is volt egy 1911-ben épített, ma is meglévő Angster-orgonája. 1922-1927 között Fülep Lajos volt a református gyülekezet lelkésze. (Dr. Gál Zoltán szíves közlése.) 231
