Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Tánczos-Szabó Ágota: Minden, ami zene! Városaink és az 1928-as országos zenei kataszter (forrásismertetés és forrásközlés)
7. Mikor tartottak a városban első ízben hangversenyt és a régi hangverseny-élet nevezetesebb mozzanatai? ad. 7./ Az első hangversenyek nyomára a múlt század hatvanas éveiben akadtunk, később a Bajai Daloskor, majd újabban alakult Filharmonikusok és a Liszt Ferenc Kör rendez hangversenyeket. A Bajai Daloskor és Filharmonikusok főleg saját erőikkel, míg a Liszt Ferenc Kör inkább a fővárosból szerződtetett zenészekkel és művészekkel rendezik hangversenyeiket. A hangversenyeken szerepeltek: Flollósy Kornélia, Reményi Ede, Dohnányi, Melles Béla, Éber Géza, Drescher Béla stb.31 8. A város zenei múltjában jelentős szerepet játszó zenészek, zenepártolók és szervezők? ad. 8./ Dr. Alföldy családja, dr. Bernhart családja, dr. Bernhardt János ügyvéd, Állaga Géza és Ottó, Barcs Samu és Scherer Sándor tanítóképző-intézeti igazRövid ideig Liszt Ferenc tanítványa volt, 1886-tól a nagyváradi székesegyház orgonistájaként, majd karmestereként vált ismertté. 1897-től haláláig az esztergomi bazilika karnagyi állását töltötte be. A zenetörténet az egyházzene reformgondolatának elterjesztöként tartja számon. Fiatalabb korában dalokat, zongoramüveket, kamarazenét is komponált, majd megalkotta az Argyrus királyfi c. operát. Idősebb korában kizárólag egyházzenei darabokat írt. Herr György (1888-1960). Édesanyja a zenetörténetből ismert Kersch család tagja. - Budapesten szerzett magyar-latin szakos diplomát, majd a nagybecskereki gimnáziumban tanított. Az I. világháborúban katonaként fogságba esett. A fogolytáborok feloszlatása után Tomszkban (Szibéria) zeneiskolában tanított. Moszkvában tanult zenét, majd a minszki operában volt karmester. 1925-ben tért haza. Óraadó lett a bajai tanítóképzőben, majd a Bajai Daloskor és a Bajai Filharmonikusok karnagyaként tevékenykedett. Karig Emil (1883-?), zeneiskolai főigazgató. 1907-ben került Bajára tanárként. 1925-ig a tanítóképző zenetanára volt. A Liszt Ferenc Kör alapításában részt vett. 1929-ben megszervezte a kör zeneiskoláját. A Filharmónia c. helyi zenei lap szerkesztője volt. 31 Hollósy Kornélia (1827-1890), énekesnő. 1845-ben debütált nagy sikerrel egy Verdi-operában. 1846-49-ben és 1854-1862 között a Nemzeti Színház tagja volt. Fellépett Bécsben, Varsóban, Bukarestben, számos vidéki színpad áhított vendége volt. Ő énekelte először Melinda szerepét Erkel Bánk bánjában. Ebben a szerepben búcsúzott a színpadtól 1862. július 29-én. A korszak rendkívüli jelentőségű primadonnáját a „magyar csalogánynak” nevezték. Reményi (Hoffmann) Ede (1828-1898), zeneszerző, hegedűművész. XIX. századi nemzeti zenekultúránk egyik legjelentősebb képviselője volt az előadóművészet területén. 20 évesen, tevékeny szerepet vállal a szabadságharcban. Görgey tábornok segédtisztje, aki idővel kedvenc hegedűse is lett, emiatt a szabadságharc leverését követően külföldi emigrációba kényszerült. Európában rövid idő alatt páratlan karriert futott be. Kapcsolatba került a kor több kiemelkedő zeneszerzőjével, például Brahms-szal vagy Liszt Ferenccel. Az 1850-es években hosszabb ideig Londonban működött, ahol Viktória királynő „udvari virtuóz” címmel tüntetette ki. 1860-ban amnesztiával hazatért, a magyar zenei élet egyik központi szereplője és ünnepelt egyénisége lett. 1878-ban Amerikában telepedett le. Dohnányi Ernő (1877-1960), zongoraművész, zeneszerző, karmester, zongorapedagógus. 1899-től koncertkörutakon vett részt, 28 évesen a berlini Königliche Musikhochschule művésztanára lett. 1919-1944 között zeneakadémiai tanáraként, 1931-től tíz éven át a Magyar Rádió zeneigazgatójaként működött. 1944-ben Ausztrián keresztül elhagyta az országot, Dél-Amerikába, majd az USA- ba távozott. A század egyik legnagyobb előadóművésze volt. Melles Béla (1891-1939), hegedűművész. Mérnöknek készült, majd zenei pályára lépett. 1922-ben vonósnégyes-társaságot alakított, mellyel sikeres külföldi hangversenykörutakat tett. Éber Géza (1873-1916), katolikus pap. ld. Éber Sándor fia. Liszt Ferenc szekszárdi koncertje alkalmával hallotta a 8 éves ~ zongorajátékát, és nagyon tehetségesnek találta. Éber Fekeden és Szászváron szolgált plébánosként. Drescher Béla (1860-1913), polgári iskolai tanár. _______________________________Minden, ami zene! Városaink és az 1928-es országos zenei kataszter 229
