Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)

Tánczos-Szabó Ágota: Minden, ami zene! Városaink és az 1928-as országos zenei kataszter (forrásismertetés és forrásközlés)

2. Vannak-e a városi múzeumban vagy másutt a város zenei múltjára vonatkozó vagy általános zenei vonatkozású emlékek és mik azok?

ad. 2.1 Városi múzeum nincs, s ennek következtében városunk zenei múltjára vonatkozó emlékek összegyűjtve nincsenek.

5. A városi vagy egyéb helybeli levéltárban levő zenei vonatkozású adatokat gyiijtöt- ték-e már, publikáltak-e belőle, ki és mikor?

ad. 3./ A városi levéltárban zenei vonatkozású adatok nincsenek és az 1./ alatt említetteket kivéve azok nem is publikáltattak. Ez utóbbiakat Kiss A. József tanár 1917-ben egy szabad líceumi előadásban ismertette, ezeket később Wagner Antal könyvkereskedő egészítette ki.29

4. A városi vagy egyéb helybeli nyilvános könyvtárban vannak-e zenei vonatkozású vagy zenei tárgyú régi könyvek és hangjegyek?

ad. 4./ A Szt. Ferenc rendi atyák birtokában van egy régi hangjegyzéssel ellátott latin zsoltáros könyv.

5. A város egyházi zenéjének múltjára vonatkozó adatok?

ad. 5./ Az egyházi zenét a városi plébániatemplom karnagyai és kántorai a tanítóképző intézet ének- és zenekarának tagjaival, egyéb műkedvelő zenészek és énekesek közreműködésével időközönként, különösen a nagy ünnepek alkalmával kultiválták.

6. Mióta van zeneoktatás a városban és annak kiemelkedőbb mozzanatai és személyei?

ad. 6./ Rendszeres zeneoktatás kb. 70-80 éve folyik városunkban. Ez a daloskor szervezésével kb. egyidős. Művelői voltak: Hackl Ernő, Matusek Antal, Bene Gyula, Gerhart Menyhért, Állaga Géza, Wohlmuth István, Scháad Henrik, Amler Antal és Irén, Kiss A. József és Mária, Wilhelm Károly, Kersch Ferenc, Bürner Mária, Fölkér Ernő, Herr György, Nagy Vazul, Karig Emil, Mücke Jenő oki. és képesített zenetanárok. Újabban áll. engedélyezett zeneiskolát szervezett Recska Ilona oki. zenetanárnő.30

29 Kiss Ádám József (1875—?) tanítóképző-intézeti tanár. 1900-ban került Bajára. A Liszt Ferenc Kör egyik alapítója, alelnöke, a Polgári és Nemzeti Kaszinó, valamint az Önkéntes Tűzoltó Testület választmányi tagja volt. A Wagner-könyvkereskedést 1869-ben alapították Baján. Ifj. Wagner Antal 1893-tól 1928-ban bekövetkezett haláláig vezette az üzletet. A válaszban említett zenetörténeti előadásra az 1934-es Baja monográfiában (Rapcsányi Jakab: Baja. Budapest, 1934.) is hivatkoznak.

30 A Bajai Daloskör (korábban: Magyar Dal- és Zeneegylet. L.: 64. lábjegyzet!) karnagyai voltak: Hackl Ernő (1861-1878), Wilhelm Károly (1884-1906), Amler Antal (1908-1915), id. Éber Sándor (1915-1922), Tomcsányi Aladár (1922-1925) és Herr György (1925-1935). Amler Antal leánya Amler Irén. Kiss A. József felesége: Wilhelm Mária. Nagy Vazul és Schaád Henrik a ciszterci rend bajai gimnáziumának szerzetes ének-zenetanárai voltak, előbbi 1895-1898 és 1899-1916, utóbbi 1883-1890 és 1916-1927 között. Schaád Henrik részt vett a Liszt Ferenc Kört alapításában, kitűnő csellista volt.

Állaga Géza (1841-1913), zeneszerző, karmester, a Nemzeti Színház gordonkása, színpadi és egyéb zenemüvek szerzője. Neki köszönhető a cimbalom elterjedése, kedvelt hangszerré válása. Tanított Baján, majd 1909-ben a városba költözött, testvéréhez. Baján utca viseli nevét.

Kersch Ferenc (1853-1910) egyházkarnagy, zeneszerző, pedagógus. (Apja Bartók első tanára volt.)

Tánczos-Szabó Ágota______________________________________________________________________________

228