Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)

Sarlós István: Mezőgazdasági egyesületek kulturális tevékenysége Baján a két világháború között

naposcsibe- és kakasosztás, szinte minden alosztályi tag részesült a támogatásból. Nagy Lajos elnök 1931. február 19-én elmondott értékelő beszédében kiemelte a minisztériumi program és a tagok ismeretterjesztő tevékenységének hatásait, ugyanis „Baján minden háztartásban van fajbaromfi”.33

1928-29-ben az egyesület a vármegyei propagandára és az ismeretterjesztésre helyezte a hangsúlyt. 1928. március 25-én Csávolyon, április 1-jén pedig Garán és Bácsbokodon tartottak a tagok ismeretterjesztő előadásokat a baromfitenyésztésről.34 Az április 29-re szervezett katymári gazdakiállításon is tartottak előadásokat.35 1929. tavaszán további kettő ismeretterjesztő előadásra került sor a megszervezett baromfinapok keretében, március 3-án Baján, 10-én Dávodon.36 E két előadás valójában a próbálkozások végét is jelentette, mert az előző év 3 előadásából csak a bácsbokodinak volt minimális visszhangja, ezen jelentek meg szép számban érdeklődők is.37 Az egyesület innentől kezdve a kiállításokat és a baromfinapokat helyezte előtérbe, mert itt a gazdák személyesen oszthatták meg tapasztalataikat az érdeklődőkkel.

1929. május 5-én az Országos Baromfitenyésztő Tanács felvette tagjai közé az egyesületet. Ettől az időponttól kezdve a fajbaromfi-tenyésztők bekapcsolódtak az országos programokba is. Az 1929. május 5-i közgyűlésen megállapodtak a tagok abban, hogy a csonka Bács-Bodrog vármegyében minden évben tartanak legalább kettő baromfinapot: az egyiket Baján, a másikat valamely kisebb megyei településen. Az első ilyen hely 1929-ben Nagybaracska volt.38 A nagybaracskai kiállítás a jegyzőkönyvi bejegyzések tanulsága szerint elég kaotikus lehetett. Kapuszta Ágoston szervező több problémával is szembesült, amelyet nem sikerült maradéktalanul megoldania. A kiállított és eladásra szánt állatok szakszerű orvosi vizsgálatánál több tenyésztőt is kizártak a járvány veszély miatt. Az eladáskor a vásári díjak és helypénzek körül is viták merültek fel. Emellett rendezni kellett a zsűrizésnek és a díjazásnak a pontos szabályait is. Az 1929. november 10-i rendkívüli közgyűlésen tették ezt meg. Külön rendezőbizottságot állítottak fel, amelynek feladata az esemény megszervezése — helyszín, felkérések, hírverés,39 orvosi vizsgálat, szállítás - és szakszerű lebonyolítása - kiállítási rend, vásári rend, végelszámolás - lett. E bizottságot mindvégig Kapuszta Ágoston vezette.40 A szervezőbizottság megválasztása mellett meghatározták a kiállítási és árusítási díjakat is.41 A kiállítás és árusítás körülményeinek javítása végett az egyesület biztosította a tagok számára a ketreceket is, amelyeket külön e célból szereztek be. Természetesen a kiállításokon és a vásárokon nem csak

33 BK.MÖLX. 101. 1. kötet. 46. o.

34 Uo. 6. o.

35 Uo. 7. o.

36 Uo. 9. o.

37 Uo. 9. o.

38 Uo. 20. o.

39 A Bajai Újság minden évben közölte a kiállítási hirdetéseket. 1929 - Nagybaracska; 1930 - Csávoly; 1931 -Dávod; 1932 - Jánoshalma; 1933-Vaskút; 1934 - Bácsbokod; 1935 -Gara.

40 BKMÖL X. 101. 1. kötet. 25. o.

41 Térítési díjak: galamb (1 pár) - 1 P; tyúk, nyúl, kacsa (db) - 1 P; liba, pulyka (db) - 1,5 P; négyzet- méterenként 2-3 P. Természetesen az árakat évről évre módosították.

________________Mezőgazdasági egyesületek kulturális tevékenysége Baján a két világháború között

1

25