Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)

Sarlós István: Mezőgazdasági egyesületek kulturális tevékenysége Baján a két világháború között

az egyesületi tagok vehettek részt. Minden érdeklődőt és tenyésztőt szeretettel láttak, de az egyesületi szabályok - díjak, vizsgálatok - rájuk is vonatkoztak. Az egyesület kiállításai, mint a neve is mutatja, kezdetben „baromfinapnak” indultak, a nyúlte- nyésztők és a galambászok csak képviseltették magukat. 1930-ban a kiállításokon megjelentek a szőlősgazdák is a maguk standjaival,42 1931-ben a helyi méhészek is csatlakoztak a kiállítókhoz.43 Innentől kezdve az egyesületi baromfinapok a későbbi Baja Városi Gazdaság Egyesület teljes körét lefedték.

Sarlós István

_____________________________________________________________________________________

A nyúl alosztály tevékenysége

A nyúltenyésztők részlege közel sem fejtett ki olyan széles körű ismeretterjesztő tevékenységet, mint a baromfitenyésztők. A két világháború között a házinyúlte- nyésztés nem vehette fel a versenyt a baromfival. A nyúltenyésztés sokkal nagyobb szakértelmet és komolyabb anyagi hátteret igényelt, mint a baromfi. Magyarországon a két világháború között két nyúlfajtát tartottak a házi gazdaságoknál: az évszázados hagyományokra visszatekintő belga óriást, és a XIX. század végén kitenyésztett bécsi kéket. A belga óriásnyulat még a XVI. század folyamán tenyésztették ki Flandriában. Nagy tömege és finom prémje miatt kedvelték, de nagy csontváza, a hidegre való érzékenysége és lassú fejlődése miatt fokozatosan kiszorult a tenyésztésből. A szegényebb háztartásokban nem lehetett tartani, mert a takarmányra nézve eléggé válogatós volt.44 A bécsi kéknyulat 1895-ben tenyésztették ki, és elsősorban az Osztrák-Magyar Monarchia országaiban terjedt el. Ez a nyúlfajta ízletes húsáról és jellegzetes kékes árnyalatú prémjéről volt híres. A gyorsan fejlődő, szapora fajta igényes volt a takarmányozásra, ezért házi kisgazdaságoknál nem lehetett tartani.45 Az első világháború előtt tenyésztették ki a csincsillanyulat, amely finom prémje miatt kapta a nevét a dél-amerikai rágcsálóról. A csincsillanyulat a hollandiai kéknyúl és az orosz hermelinnyúl keresztezéséből hozták létre. A kitűnő húsú és nagyon finom prémü fajta a második világháború után futott be igazi karriert. Házi körülmények között ezt sem lehetett könnyen tartani, mert a szélsőséges hideget rosszul viselte, ekkor nem hízott és keveset fialt.46 A két világháború között Magyarországon a hivatalos kormányzat a csincsillanyúl tenyésztésének előmozdítására törekedett. Ebbe a mozgalomba kapcsolódott be a nyúl alosztály is.47 1930-ban dr. Bétsch Elemér németországi tanulmányúton vett részt, hogy a csincsillanyulak tenyésztésről gyűjtsön tapasztalatokat. A Mezőgazdasági Minisztérium 1930-ban hirdette meg a csincsillanyulat népszerűsítő programját. Ingyenesen osztottak törzseket48 országszerte a gazdasági egyesületeknek 1931-ben. Bács-Bodrog vármegyének eredetileg

42 BKMÖL X. 101. 1. kötet. 46. o.

43 Uo. 46. o.

44 DOBROHOTOV, A. F„ 1950. 825-826. o.

45 Uo. 830-831. o.

46 Uo. 828-829. o.

47 BKMÖL X. 101. 1. kötet. 41.0.

48 Egy törzs egy tenyésztési egységet jelentett. Általában 6 tenyészállatról volt szó (3 hím, 3 nőstény).

126