Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Cseri Gábor: Református egyesületek Kiskunhalason a XX. század első felében
A Kiskunhalasi Szász Károly Önképzőkör52 Az önképzőkör az egyház által fenntartott gimnázium keretei között működött, a diákok önkéntes szervezeteként (tehát nem a belügyminiszter által jóváhagyott alapszabállyal). Az önképzőköri munkát 1868-tól tudjuk nyomon követni. A megalakult önképzőkör 1871-ben két tagozatra oszlott. A „felgimnáziumi kör” a felső négy évfolyamból, az algimnáziumi önképző pedig a négy alsó osztályból toborozta tagságát.53 Az egyesület egy része tehát a „Kiskunhalasi Református Algimnázium Önképző Egylete” néven alakult 1871-ben.54 Az egylet célja az volt, hogy „annak tagjai legalább annyira kiképezhessék magokat, hogy a felsőbb osztálybeliek által jövőre alapítandó Önképző egyletbe belépve, annak tagjai működő nevet hűn viselhessenek.” Alapításkor 28 fő volt a taglétszám. Az egylet tagjai lehettek a 4 alsóbb osztály tanulói 60 krajcár befizetése mellett. A nevezett osztályok tanulóiból alakult az egylet. A tagok kötelesek voltak mindjárt a belépéskor és az év folyamán a kellő időben az egylet által szabott tagsági díjat lefizetni, az egylet törvényeinek és határozatainak engedelmeskedni, az egylet hírnevét tiszteletben tartani, a gyűlésen megjelenni, ott magukat komolyan viselni és müveit nyelven társalogni, illetve minden megbízást pontosan teljesíteni. Az egylet tisztviselői: az elnök (a 8. oszt.-ból) hivatala csakis az iskolai év végéig tartott, az alelnök (ő jelölte ki a szavalatokat), a főjegyző és aljegyző (feladatuk volt a megdicsért szavalatokat „darabjokkal”, az elfogadott müveket szerzőik nevével érdemkönyvbe vezetni), a pénztárnok, a titkár (feladata a beadott dolgozatokat elfogadni, a reá bízott titkot megőrizni, a dolgozatokat illetékes tagoknak kiadni), valamint a könyvtáros. Az egyesület tagjai dolgozatokat írtak, verset mondtak, és azokat megbírálták. A dolgozatokat minden tag idegen kézírással adta be a titkárnak jeligés levélkével és jeligével. Ezek között szerepeltek német és latin írók műveiből válogatott darabok fordításai, a nép ajkáról hallott és nyomtatásban elő nem fordult mesék lejegyzése és tárgyleírások, tájleírások és adomák, valamint magyar remekírók verseinek elszavalása. Ha valamely bírálattal egy tag nem volt megelégedve, kivehette azt ellenbírálatra, azután az ellenbírálatot felolvasva az egylet határozott afelől, hogy érdemkönyvbe írják vagy elvessék a művet. A büntetéseket is meghatározták: „Azon tagok, kik az egylet iránt sértő magaviseletét tanúsítanak, vagy a gyűlések alatt helytelen magaviseletükkel zavarják a tagokat, vagy pedig a gyűlésen meg nem jelennek, végre ha szavalati darabjuknak és kötelességeiknek meg nem felelnek, következő büntetés terhe alatt vannak. Első ízben 5 krajcár, másod ízben 10 krajcár, harmad ízben 15 krajcár, negyed ízben 20 krajcárral bűntettnek. Ha még akkor is folytatnák a megkezdett irányt a gyűlés határozata folytán az egyletből kizáratnak 50 krajcár lefizetése mellett. Az önként kiállók is tartoznak a fent említett 52 A nagy múltú egyesület 1905-ben vette fel Szász Károly nevét. 53 GSZELMANN Ádám, 2004. 120. o. 54 BKMÖL Kkh. R. X. 70. A Kiskunhalasi Szász Károly Önképzőkör (1893-ig Kiskunhalasi Református Algimnázium Önképző Egylete, majd 1929-ig Halasi Református Lyceumi Önképzőkör) iratai 1871-1938. (A továbbiakban: X. 70.) Közgyűlési jegyzőkönyvek 1. kötet. (A továbbiakban a kötet számát és az ülés dátumát tüntetjük fel a jelzetben.); Lásd még MOLNÁR Gizella, T., 2005. 384. o. __________________________________Református egyesületek Kiskunhalason a XX. század első felében 1 09
