Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)

Cseri Gábor: Református egyesületek Kiskunhalason a XX. század első felében

pénzösszeget lefizetni.” Az első gyűlést 1871. november 26-án tartották. A gyűléseket az iskolai „szorgalomszak” alatt hetente kétszer, vasárnap és kedden tartották. Szünidő alatt nem tartottak összejövetelt.55

Az utolsó megmaradt gyűlésjegyzőkönyv az 1878. június 21-i dátumot viseli a kötetben. Az 1878-ban kiadott egyházi „Rendtartási Szabályzat” az algimnáziumi önképzőkört megszüntette, ekkor az Ifjúsági Olvasókörré alakult át. Az olvasókör néhány évi működés után megszűnt.56 1878-tól tehát csak egy önképzőkör működött, amelynek a felső négy osztály tanulói lehettek tagjai. Mivel az önképzőkör diákkönyvtárt, olvasótermet is tarthatott fenn (300-400 kötettel), szükség volt főkönyvtárosra, és a munkáját segítő két alkönyvtárosra is.57

1893. október elsején módosították az alap- és rendszabályokat. Az egyesület neve: Halasi Református Lyceumi Önképzőkör lett. Célul tűzték ki, hogy a kör tagjait a tudományok minden ágában, de különösen a magyar nyelv és irodalom mezején képezik. A megvalósítás eszközei: „gyűlések, a készített művek és azokról szóló bírálatok, szavalatok, lapok járatása, és pályadíjak kitűzése”.58

Köteles volt minden rendes tag az év folyamán két müvet beadni, kétszer szavalni, vagy (1899. szeptember 11-től) pályázati darabot előadni, és a titkár által neki adott művet megbírálni. A rendes tagok 60 krajcár tagdíjat, a pártoló tagok ennek felét fizették. Az 1895. szeptember 15-i rendes közgyűlés a tagsági díjat 1 forintra emelte. 1893. szeptember 21-től a következő tisztségeket töltötték be: elnök Korda Imre tanár, a többi tisztséget (alelnök, főjegyző, főtitkár, pénztárnok, ellenőr, altitkár, aljegyző) VIII. osztályosok viselték, egy kivétellel. A főkönyvtárnok és alkönyvtárnok két VII. osztályos volt.59 Minden tanév elején alakuló ülést tartottak, ahol az elnöklő tanár röviden megemlékezett a kör céljáról és rendeltetéséről.

Szász Károly60 nevét 1905-ben vette fel az egyesület. Szász Károly rendszeres tapasztalatokat szerzett az iskolában folyó munkáról, és 1892-ben ő avatta fel a gimnázium új épületét.61 Az 1929-tól tartó időszakban azonban csak az 1930. szeptember 18-i jegyzőkönyvben szerepel az új, „Szász Károly Kör” elnevezés.62 1929. szeptember 19-én az alakuló ülésen az elnök tanár úr röviden megemlékezett a kör

Cseri Gábor______________________________________________________________________________________

55 BKMÖL Kkh. R. X. 70. I. kötet 1871-1878. 1-7. o. (Csak ezek az oldalak vannak megszámozva.) I-X. pont. Ezekben a pontokban foglalták össze az egyletre vonatkozó szabályokat.

56 GSZELMANN Ádám, 2004. 120. o.

57 Uo. 120-121. o.

58 BKMÖL KKh. R. X. 70. II. kötet 1893-1901. II. rendes gyűlés 1893. október 1.

59 Uo. I. rendes gyűlés 1893. szeptember 21. (A kötet első oldala szinte hiányzik.)

60 Szász Károly (1829-1905), református lelkész, püspök, műfordító, egyházi író. Második felesége családja révén kötődött Kiskunhalashoz. A város református gimnáziumának sorsa szívügye volt.

61 GSZELMANN Ádám, 2004. 122. o. Az 1897/98. évi tanévben a jegyzőkönyvben „Szász Károly önképzőkör” néven, az 1898/99. évben „Szász Károly-féle ifjúsági önképzőkör” elnevezés szerepel a nyitólapon. Az 1899/1900. tanévi első rendes gyűlésen Hetessy Kálmán pénztárnok a következőket mondta: „a kör címe nem »lyceumi önképzőkör«, hanem »Szász Károly ifjúsági önképző kör«. Minthogy a kör nem tudja, hogy melyik a tulajdonképpeni címe, a László Imre (főkönyvtárnok) indítványára ezen kérdést függőben hagyja, és e fölött a kör maga fog határozni.” II. kötet 295., 355. és 399. o.

62 BKMÖL Kkh. R. X. 70. III. kötet 1929-1938.

110