Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

ÖSSZEFOGLALÓK

CSERI GÁBOR A DÉLPEST MEGYEI MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁS KISKUNHALASON 1942-BEN Korszakunkban Kiskunhalas a jó halasi bor, a híres Kiefer-körte és a gyönyörű halasi csipke hazája, 112 000 holdnyi területével, 15 pusztájával az ország ötödik legnagyobb határú városa. A város képviselőtestülete 1942. január 26-án határozta el a szeptember hónapban esedékes mezőgazdasági kiállítás megrendezését. A kiállítás célja az volt, hogy a vármegye déli része mezőgazdasági termelésének előhaladásáról bizonyságot tegyen és bemutassa, hogy a vidék gazdatársadalma tudja és megteszi kötelességét a munka frontján háborúban álló hazájával szemben. A felvonultatott termények, elsősorban a gyümölcs, szőlő és bor értékesítésének lehetőségét is fokozni kívánták a halasiak a kiállítás segítségével, amelynek fő védnökei között megtaláljuk gróf Teleki Mihályt, Dr. Keresztes Fischer Ferenc belügyminisztert, báró Bánffy Dániel földmívelésügyi minisztert stb. A kiállításon díjazták a legsikerültebb mezőgazdasági terményeket és borokat, sajtó-, antibolsevista, amatőr fénykép, népművészeti, valamint csipketárlatot rendeztek, továbbá lovasversenyre is sor került. Az esemény - a történelmi korszakból is következően - a sikeres termék(termény) bemutatók mellett fajvédő-propaganda célokat szolgált, ehhez teremtettek alapot a helyi média megnyilvánulásai, a kiállított sajtótermékek, illetve a meghívott politikusok és főszervezők ünnepi beszédei. A nehéz időkben valódi polgári összefogást mutathatott volna be a város, de mivel a zsidó termelők, kereskedők nem vehettek részt a programokban, a kiállítás - különösen a vármegyei felső vezetők szemében - mindössze az 1940-es évek elejének egyik politikailag fontos rendezvényévé vált - amelybe igyekeztek bevonni a visszacsatolt délvidéki terület településeit is. SÓBER PÉTER A BÁCS-KISKUN MEGYEI CIGÁNYSÁG INTEGRÁLÁSA A SZOCIALIZMUS KORAI IDŐSZAKÁBAN (1946-1965) A Bács-Kiskun megyei cigányság helyzetéről történeti összefüggéseiben mindmáig nem született olyan tanulmány vagy egyéb feldolgozás, amely nyomtatásban is megjelent volna a szocializmus időszakára koncentrálva. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy a legnagyobb magyar kisebbség történetét, kultúráját a történeti összefüggések keretében vizsgáljuk. Különösen azért lényegesek a cigánysággal kapcsolatos kutatások, mivel a velük szembeni előítéletek mindmáig nem csökkentek a többségi társadalom részéről. Tanulmányomban a korai szocializmusban élő cigányság állapotát, a politikai osztály részéről történő döntéshozatalt kívántam bemutatni. A forrásokból egyértelműen kiderül, hogy az 1956-os forradalom után megváltozott a hatalom viszonya a romákhoz, sokkal inkább a társadalomba való beilleszkedés