Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

ÖSSZEFOGLALÓK

elősegítése volt a cél, semmint ennek akadályozása. Mindezek ellenére a cigányság integrálása korántsem ment zökkenők nélkül, a korábbi vándorló életmódról való átállás nem történt meg egyik napról a másikra. Az eredmények azonban nyilvánvalóak és megkérdőjelezhetetlenek. Megszűnt a vándorló cigány életmód, fokozatosan csökkent a cigánytelepek száma a megyében, egyre több roma tudott elhelyezkedni a beinduló ipari termelésbe, és ezzel integrálódni a szocialista társadalom szövetébe. Természetesen a problémákat sem lehet elhallgatni, de a lényeg az, hogy igenis történt fejlődés, kimutatható javulás a cigányság életkörülményeiben az 1960es évekre. IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR A VÁROSI MÉSZÁRSZÉK ÜZEMELTETÉSE KECSKEMÉTEN A XVI-XVIL SZÁZADBAN A középkorban a mészárszék működtetése különösebb módon nem növelte az egyes települések bevételeit, így ez a jövedelemforrás csak ritkán jelent meg a kiváltságlevelekben. Ez az oka annak, hogy e benefícium gyakorlása kevés figyelmet és helyet kapott a helytörténeti monográfiákban. A mészárszék üzemeltetése, mint a városias fejlettség egyik bizonysága, a felfutóban levő mezővárosokban is csak viszonylag későn jelent meg. Ilyen műhelynek, üzemnek a tényleges működtetésére vonatkozó egyértelmű adatok Kecskeméten csak a XVI. század végéről maradtak fenn, amelyekből egyértelműen kiderül, hogy a település lakosságának ellátásában fontos szerepet játszó regálé jogának gyakorlását ezekben a századokban a tanács magának tartotta fenn. A dolgozat azonban nemcsak a kecskeméti mészárszék létezésének tényét igazolja a töredékesen fennmaradt források alapján, hanem ezek felhasználásával a város XVI-XVII. századi mészárszékének üzemeltetésére, ellenőrzésére és irányítására szolgáltat nagyon sok fontos új adatot. NÁNÁSI LÁSZLÓ MAGYARORSZÁG ÜGYÉSZSÉGE AZ ELLENFORRADALOM ÉS A KONSZOLIDÁCIÓ IDEJÉN (1919-1922) A Tanácsköztársaság bukását követően hatalomra kerülő kormányok törekedtek az 1918 októbere előtti állapotok, a jogfolytonosság helyreállítására, valamint ezzel egy időben megkezdődött az ügyészi szervezet visszarendeződése is. A zűrzavaros belpolitikai állapotok (román és szerb megszállás, a tiszti különítmények önkénye) azonban nagyban lassították a fenti folyamatokat. A forradalmi elemektől megtisztított és státusrendezésen átesett ügyészség, a büntető eljárási szabályok változása következtében, a korábbiakhoz képest nagyobb mozgástérrel kezdhette meg zavartalan működését az 1920-as évek első felétől.