Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - NÁNÁSI LÁSZLÓ: MAGYARORSZÁG ÜGYÉSZSÉGE AZ ELLENFORRADALOM ÉS A KONSZOLIDÁCIÓ IDEJÉN (1919-1922)

Az eljárások nagy száma miatt azonban az igazságügy-miniszter 41 508/1922. szám alatt utasította az ügyészségeket, hogy a Jelentéktelen és a közre kihatással nem bíró apróbb árdrágítási ügyek megszüntetése mellett [...] azokra az ügyekre fordítsanak nagyobb gondot, amelyek a közrendnek nagyobb megrázkódtatását vonták maguk után", s ezekben igyekezzenek a Jörvény szigorúságát alkalmaztatnr.

115 Az állami bevételek fokozása, behajtása és védelme érdekében is több anyagi és eljárási jogi rendelkezés született. Ezek közül „A több egyenesadóra és a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről" szóló 1920:XXIII. tc. 105. §-a új jogkört adott az ügyészségnek. A pénzügyigazgatóság bárkit személyes megjelenésre kötelezhetett avégből, hogy adóügyében felvilágosítást adjon vagy vallomást tegyen. Ha viszont valaki ismételt szabályszerű idézés dacára sem tett eleget kötelezettségének, a pénzügyigazgatóságnak (adófelügyelőnek) jogában állt a királyi ügyészhez fordulni a Bp. 131. §-a szerinti elővezető parancs „kieszközlése" végett. A bevételek biztosítása érdekében - az addigi kihágási szabályozással szemben - az 1920:XXXII. tc. az államkincstár megkárosítására irányuló magatartásokat, mint adócsalást, bűntetté és vétséggé nyilvánította. Az e bűncselekmények miatti eljárásokra a Bp. szabályai voltak az irányadóak. Az adócsalás miatti eljárás arra a törvényszékre tartozott, amelynek területén a veszélyeztetett adó- vagy egyéb köztartozás megállapítására, beszedésére jogosított pénzügy igazgatóság székhelye volt. Ez általában egybeesett a törvényszékekével.

116 A 12. § szerint a királyi ügyészség az adócsalás miatt tett feljelentést az illetékes pénzügyigazgatóságnak (adófelügyelőnek, központi díj- és illetékkiszabási hivatalnak) küldte meg a nyomozás teljesítésére. Új büntetőjogi szabályozást jelentett a nemzeti valuta és az állam pénzügyi érdekeinek védelme érdekében „A fizetési eszközökkel elkövetett visszaélésekről" szóló 1922:XXVI. tc. is. Az ennek hatálya alá eső bűntettek és vétségek a budapesti büntető törvényszéknél szervezett uzsorabíróság kizárólagos illetékességébe tartoztak. Az eljárás során a királyi ügyészséget szakkérdésben a pénzügyminiszter megbízottja támogatta. E törvény eredményeként a Budapesti Királyi Ügyészségen külön osztály került felállításra a valutaügyekben való eljárásra."

7 * A gazdasági rend megteremtésével kapcsolatos jogalkotáson túlmenően törvények születtek a társadalmi rend védelmére, valamint hatásosnak és olcsóbbnak tartott büntetés alkalmazására is. 115 MOL K. 579. 561. cs. Pécsi főügyész 190/1923. fü. 116 A trianoni államterületen 22 pénzügyigazgatóság (Budapest, Budapestvidék, Balassagyarmat, Debrecen, Eger, Győr, Gyula, Kaposvár, Komáromújváros, Makó, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs, Sátoraljaújhely, Sopron, Szeged, Székesfehérvár, Szekszárd, Szolnok, Szombathely, Veszprém, Zalaegerszeg) és 2 kirendeltség (Baja, Kecskemét) működött. Magyarország tiszti cím- és névtára. Budapest, 1927.91-103. o. 1,7 BFL VII. 17/a. 1611/1937. IM. IV. (1. d.)