Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - NÁNÁSI LÁSZLÓ: MAGYARORSZÁG ÜGYÉSZSÉGE AZ ELLENFORRADALOM ÉS A KONSZOLIDÁCIÓ IDEJÉN (1919-1922)

A kormány 1921. október 23-i ülésén foglalkozott az OTBA létesítésével, és felhívta az illetékes minisztert az állami tisztviselők gyógykezelésére vonatkozó rendelet kibocsátására. Az alap 1923-ban meg is kezdte működését." * A társadalmi konszolidációt kívánta szolgálni az a jogalkotás, amely a különböző magatartásokat bűncselekménnyé nyilvánított, illetve a büntetőeljárást egyszerűsítette. Az új jogi szabályozás szükségességét a zaklatott társadalmi, gazdasági viszonyokból fakadt bűnözés, az állami bevételek forrásainak zavarai, a folyamatos pénzromlás, az ezeket előidéző vagy fokozó magatartásokkal szembeni fellépés indokolta. A kodifikáció közvetlen hatást gyakorolt az ügyészség tevékenységére, növelve feladatait, bővítve hatáskörét. Tapasztalataik alapján az ügyészi szervek is szükségesnek tartották a megváltozott viszonyokhoz idomuló jogalkotást. Az infláció büntetőjogi következményeként indokoltnak vélték a vagyon elleni bűncselekmények értékhatárának felemelését, mivel „nagyobb és állandóbb teherrel fenyeget az érték emelkedések folytán a lopásoknak az értékre való tekintettel törvényszéki hatáskörbe tartozó nagy esetköre". Mint egy ügyészségi jelentés megállapította, a pénz romlása miatt „egy libának ellopása, néhány kilogramm búzának vagy lisztnek elsikkasztása" e bíróságra tartozó bűncselekményt képezett.

1 lj (Az értékhatár felemelését az 1921 :XXVIII. tc. meg is tette.) A büntetőjogi kodifikációk alapvető okát hűen világítja meg az árdrágító viszszaélésekről szóló 1920:XV. tc. általános indokolása, amely szerint „a háború szerencsétlen kimenetele után kitört forradalmak, s az ellenséges megszállás [...] gazdasági életünket rendes menetéből teljesen kilendítették és normális rendjéhez való visszatérése elé egyelőre leküzdhetetlen akadályokat állítottak". Ilyen körülmények között is azonban „a büntető rendelkezéseknek nem lehet hivatásuk, hogy a gazdasági élet bajait orvosolják; [...] kizárólag azok ellen az erkölcsileg is elítélendő bűnös visszaélések ellen fordulnak, amelyek gazdasági életünk hiányait [...] bűnösen fokozzák'. Az e törvény végrehajtására 1920. július 21-én kiadott 5950. ME rendelet alapján a törvényszékeknél és nagyobb járásbíróságoknál uzsorabíróság került felállításra, amely mellett a közvádlói feladatokat a főügyész által kijelölt ügyész látta el."

4 A 15.§ az ilyen ügyekben a nyomozást és vizsgálatot kizárta. Az eljárás során az ügyész a vizsgálóbírót megillető jogkört gyakorolta, intézkedései ellen - az előzetes letartóztatás kivételével - jogorvoslatnak helye nem volt. Mihelyt a tényállást „kellően felderítve" látta, vádindítványt nyújtott be a bírósághoz, amely ellen kifogással élni nem lehetett. 12 SOÓS László (szerk.). 13 MOL K. 579. 561. cs. Kaposvári királyi ügyész 1921. E. 35/1.; Pécsi főügyész 190/1923.fü. 14 RT. 1920/1.327-336. o.