Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - NÁNÁSI LÁSZLÓ: MAGYARORSZÁG ÜGYÉSZSÉGE AZ ELLENFORRADALOM ÉS A KONSZOLIDÁCIÓ IDEJÉN (1919-1922)

erejük legnagyobb részét, amelyet a [...] rögtönbíráskodás alá eső cselekmények elintézése is jelentékeny mértékben igénybe vett". Fokozta a terhet a kegyelmi elhatározások végrehajtása is. így a „menekült kir. ügyészekkel csak lassankint megerősíthető kir. ügyészségeknek ezekkel a rendkívüli eljárásokkal és ügyekkel való elhalmozása oda vezetett, hogy a kriminalitás [...] rendkívüli megnövekedése folytán felszaporodott rendes bűnügyek elintézését [...] háttérbe kellett szorítani, ami [...] az ügyhátralékoknak óriási mérvű megnövekedését vonta maga után". E körülményekre figyelemmel a megmaradt államterületen 1914-ben szolgált 151 ügyésszel szemben 238 főben tartotta szükségesnek a kormány a létszám megállapítását. Megnövelték a segédszemélyzet számát is.

85 A kormányzat az alapvető pénzügyi nehézségek ellenére is igyekezett az igazságügyi személyzet tevékenységét honorálni. A gyors változásokat hozó 1919 augusztusában megalakult minden kormány elismerte az FKt. CXX. rendeletével engedélyezett munkabér-rendezéseket, és megengedte annak az év április 15-től július 31ig terjedő időszakra való végrehajtását. A későbbiekben a javadalmazással foglalkozó 1919. október 21-i 5437. ME. rendelet bevezetőjében megállapította, hogy a bírák és államügyészek „külön statusának szükségességét elismeri, de ennek megvalósítását törvényhozási feladatnak tekinti', ezért függőben tartja az illetményekről szóló 1919:XXVII. néptörvény végrehajtását. A rendelet ugyanakkor visszamenőleges hatállyal, 1919. január l-jétől az április 15-ig terjedő időszakra, továbbá augusztus l-jétől kezdődően ún. átmeneti pótlékot állapított meg a bírák és ügyészek számára, fizetési osztályuktól függően.

86 A magyar államterület nagy részének megszállása miatt szükségessé vált az immáron két évtizedes igazságszolgáltatási területbeosztás ideiglenes átrendezése is. így 1919 őszén igazságügy-miniszteri rendeletek alapján a megszállás miatt akadályozott komáromi, ipolysági, kassai államügyészségek helyett a pestvidéki, balassagyarmati, illetve miskolci szervek váltak illetékessé az addigi törvényszéki beosztásból magyar fennhatóság alatt maradt területre.

87 A felettes szervek székhelyének elvesztése miatt az addig Pécshez tartozott Kaposvár, Nagykanizsa és Szekszárd ideiglenes felügyeletére a Győri, míg a Kassához tartozott Miskolcéra és Sátoraljaújhelyére a Budapesti Főállamügyészség került kijelölésre.

88 A magyar állam költségvetése az 1921/22. zárszámadási évre, 1922. 63-64. o. BKMÖL. VII. 16. 1919. El. 11/21. (491. d.); RT. 1919/1.824-826. o. BFL VII. 17/b. 1919. 3406: 22 880. IM. IV.; 4962: 25 373. IM. IV. BFL VII. 17/b. 1919. 3556: 23 449. IM. IV.; MOL K. 579. 561. cs. Győri főügyész 2564/1921.