Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - CSERI GÁBOR: FEJEZETEK A KISKUNHALASI CSIPKEHÁZ TÖRTÉNETÉBŐL

tek fel, mivel hatóság által vezetett üzem jelenleg nincsen. Az értékesítés megkönynyítésére legelső terv az lenne, hogy a csipke jelenlegi ára leszállítandó. Az itt most dolgozó magánüzem 150-200%-os haszonra dolgozik, - ha fel tudnánk állítani a hatóság felügyelete és vezetése alatt állami segítséggel működő csipkevarró műhelyt, ott el tudnánk érni, hogy a mostani 20 p. forgalmi árú darabokat 14—15 P.-ért adhatnánk el. Belső hazai piacra készíthetnénk 10 P.-től 20—25 P-s árig terjedő darabokat, mert tapasztalatunk szerint ilyen kisebb dolgokra még mindig van vevő. 1932 nyarán Kiskunhalason 6 napos „Kis-kun vásárt" tartottunk, sport versenyekkel kapcsolatban, s az akkor kiállított készletekből az összes kisebb darabok elkeltek. [...] Mint nagyon fontos érvet az állami támogatás kérésére legyen szabad felhoznom, hogy a csipkekészítésnél az anyagba fektetett tőke minimális értékű s az üzem fenntartására fordított pénz 90%-ban munkadíjra menne, s ezúton a leghasznosabb szociális célt szolgálná, mivel a csipke készítést szegény egyszerű földmíves leányok végzik. Az állam által támogatott üzem felállításához Kiskunhalas megyei város adna helyiséget, fűtést és világítást."

u A műhely felállítását azonban a kereskedelemügyi miniszter elutasította a gazdasági válságra hivatkozva: „...ha Polgármester Úr, - vagy ugyancsak a halasi csipkekészítés anyagi támogatását kérő MANSZ - olyan tervezetet mutat be, mely a csipke nagyobb mértékű értékesítésének kérdését megnyugtatólag megoldja s lehetővé teszi, hogy az üzem forgótőkéje a termelés fennakadás nélkül szolgálhassa. Mindaddig ugyanis, míg az értékesítés ügye kedvezően meg nem oldódik, minden támogatás csupán a meglévő készárú szaporodását jelentené s a beléje helyezett tőke hosszabb-rövidebb idő alatt felhasználódván, újból a mai állapot következnék be. Mivel azonban az értékesítés akadálya nagyrészt a gazdasági válságban keresendő, mindaddig, míg e válság nem enyhül, csupán arra kellene törekedni, hogy a csipkekészítés folytonossága meg ne szakadjon, ki ne haljon. Ennek következése ellen átmenetileg egy kisszerű üzem fenntartásával lehetne védekezni."

xs A halasi csipke növekvő népszerűségét jelezte, hogy mint minden sikeres árufélét, ezt is másolni kezdték. 1934 tavaszán az egyre közkedveltebbé váló csipketechnika védelmében és a visszaélések megakadályozása érdekében a Kereskedelmi és Iparügyi Kamara felvette a halasi csipkét áruvédjegylajstromába.

16 14 BKMÖL Kkh. R. V. 274/b. 3600/1933. 15 Uo., illetve 6913/1933. A MANSZ (Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége) kiskunhalasi csoportja 10 éves fennállásának alkalmából megtartott közgyűlése a következőt kérte a minisztertől 1933 májusában: „...a MANSZ nagynevű országos vezetőjével Tormay Cecília Őméltóságával együtt, a mai jubileumi közgyűlés alkalmával arra kéri Nagyméltóságodat, hogy ennek a műremeknek, a halasi csipkének továbbkészítési lehetőségét a folyó évi költségvetésben anyagiakkal intézményesen támogatni kegyeskedjék. Annál is inkább merjük ezt kérni, mert ezzel sok halasi magyar családnak, ennek a nyomorgó nagyon szegény népnek munkaalkalmat is teremtünk." 16 Egy 1935-ös levelében a polgármester még mindig a „csipkehamisítás" kapcsán keresi meg az iparügyi minisztert: „...azzal a kéréssel járulok Nagyméltóságod elé, hogy méltóztatnék a halasi csipke védelmére egy oly irányú rendeletet kiadni, mely szerint „ Halasi Csipke " néven csak a halasi csipkeházban készített és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara áruvédjegy lajstromozó hivatala által 58 643 folyó lajstromszám alatt 1934. április 16-án bejegyzett védjegyes árut szabad forgalomba hozni. Kérelem indoklására előadom, hogy városunkban ily csipkék előállításával többen foglalkoznak, akik esetleg valamikor a műhelyben alkalmazva voltak, s akik kellő szakszerű felügyelet mellett tudtak is megfelelően dolgozni, most azonban minden felügyelet és vezetés nélkül, elavult, többszöri átmásolás folytán teljesen eltorzult minták után készítik a nagyon is silány utánzatokat, melyeket természetesen jóval olcsóbban tudnak értékesíteni a Csipkeház műhelyében készült valódi