Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR: A VÁROSI MÉSZÁRSZÉK ÜZEMELTETÉSE KECSKEMÉTEN A XVI-XVII. SZÁZADBAN

d) A mészárszék működtetésének haszna A nagyon hiányos adatok birtokában kockázatos lenne számokban meghatározni, pontosan milyen haszonnal járt a tanács számára a mészárszék fenntartása. Sajnos az elszámolások során eltérő megközelítéseket, eltérő megfogalmazásokat találunk. A székbírák éves elszámolásai alapján mégis kaphatunk néhány komoly támpontot. 1667: „adtának készpénzt őkegyelmek" a főbíró kezébe. 1669: „mind az székbírákéval, mind az kölcsönpézzel, melyet az summára felvettünk, tévén tall. 3.000". 1677: „székhasznát adtának őkegyelmek". 1697-ben „tavalyi székbírák [...] adtának mostani székbírák [...] uraimék [...] kezében [...]" 1674 forintot. 1699-ben „maradt kezeknél in toto készénz" 2422,80 forint. 1701-ben: „adtunk készpénz hasznot" megfogalmazás találhatjuk. Tehát az elszámolások alkalmával nem különíthető el pontosan milyen értékű árut adtak a tanács konyhájára, mekkora összeget adott induláskor, vagy évközben vásárlásra a tanács. Sok esetben évközben kért az adószedő vagy a főbíró készpénzt a székbíráktól, és nem tudni, ezeket beszámolták-e az év végi öszszegzéskor. Az éves elszámolások során minden bizonnyal ezért alakulhattak ki jelentős eltérések. 1666/67 2 000,00 forint 1668/69 6 000,00 „ 1670/71 1 765,00 „ 1676/77 1 089,72 „ 1689/90 1 338,30 „ 1691/92 1 467,00 forint 1696/97 3 833,00 „ 1697/98 1 674,00 „ 1698/99 2 422,80 „ 1700/01 2 226,30 „ Ha a korábban idézett 1693. év egyik hónapjának forgalmát vesszük alapul, azt kell megállapítanunk, hogy ezek a számok nem jelzik pontosan a mészárszék tényleges, pénzben meghatározható forgalmát. Ahhoz minden bizonnyal az 1668. évi elszámolás összege áll legközelebb, de az sem éri el a valószínű összeget. A mészárszék tényleges tiszta hasznára sajnos nem utal egyértelmű adat. Abból a tényből, hogy a városi mészárszék 6-7 dénárért árusította a húst, míg a többi hentes számára az 5 dénáros ár is kellő hasznot biztosított, csak sejthetjük, hogy a város monopol helyzetéből adódóan figyelemre méltó bevételre tehetett évenként szert. A fennmaradt egyetlen havi összesítésből kiindulva a mészárszék tiszta haszna havonként megközelítőleg 100 (magyar) forint körül lehetett. Ez pedig évenként több mint ezer forint haszonnal volt egyenlő. Ennek igazi értékét, a mészárszéknek a város gazdálkodásán belüli súlyát talán azzal lehet legjobban érzékeltetni, hogy az ebből származó jövedelem bőven fedezte a város összes alkalmazottainak a bérét. A teljesség megkívánná, hogy az élő állatok és a tőkehúsok árának alakulását is bemutassuk. Ettől mégis eltekintünk. Ennek egyik oka, hogy csak a XVII. század második feléből maradtak ránk megbízható mennyiségben erre a célra felhasználható adatok, így a megrajzolható kép féloldalas maradna. A másik ok pedig az, hogy erről már évtizedekkel korábban készült egy feldolgozás, amely e célra jól használható.

56 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1985/b.