Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR: A VÁROSI MÉSZÁRSZÉK ÜZEMELTETÉSE KECSKEMÉTEN A XVI-XVII. SZÁZADBAN

ha az első két vagyoni csoportba soroljuk őket. Persze az is előfordulhatott, hogy egy-egy jobb módú gazda még önálló háztartást nem vezető férfitagjáról van szó. így azt látjuk, hogy a legszegényebb csoportokból került csaknem minden negyedik (24,4%) székbíró. Ráadásul az ugyancsak szerény anyagi háttérrel rendelkező kisbirtokosokból azok csaknem harmada (30,4%). A közepes vagyonúak közül került ki minden negyedik székbíró, és csak minden ötödik volt igazán gazdagnak mondható (19,5%). Viszont egy-egy ügyes, a tőzsérkedésben igazán jártas cívis komoly lehetőségekhez jutott a székbírói feladatok felvállalása során. Kétségtelen, hogy a jobb módú székbírók többsége az esküdtek között is megtalálható. Az ismert székbírók közül viszont csak Csete Gergely pályája ívelt a „közéletben" viszonylag magasra: előbb éveken át esküdt volt, majd 1664-ben székbíró lett, és minden bizonynyal eredményes munkája alapján négy évvel később adószedő bíróként a város második emberének választották.

25 Tekintettel arra, hogy legtöbbször három fő látta el ezt a szertágazó feladatot, hatáskörük nem lehetett egyforma. Köztük alá- és fölérendeltségre viszont nem lelhető adat, és elszámoltatásuk során sem történt erre utalás. A mészárszéket, mint szakemberek, ténylegesen a mészárosok működtették. Bár általában két mészárost alkalmaztak, 1662-ben három mészárost szegődtettek. Bérük feladatkörüknek megfelelően alakult: ,Járfás Miklós mészárosságra szegüdött in tallér 19. Egy vég aba, egy vég törökvászon, egy új csizma, egy fejelés, négy fertály búza, száz font hús. Járfás Jánost azon tisztre és szolgálatra in f. 28. Egy abadolmány, nadrág, egy vég aba, három bokor csizma, keltei meslin, egy só, száz font hús, 3 fertály búza. Mészáros Jánost fogadtuk in tall. 14. Egy aba, egy vég törökvászon, 3 fertály búza, egy kordovány s egy fejelés csizma, száz font hús"

26 A háborús években a város külön is gondoskodott az alkalmazottakról. Amikor a legfőbb élelem beszerzése komoly gondot okozott, számukra konvenciójukon túlmenően gabonát osztott. 1685-ben „Pánczél Istók mészáros vitt két fertály búzát, vitt 1 fertály búzát. Totum. Ferenc mészáros vitt el 9 negyed búzát, item vitt el 1 negyed búzát Totum" Újabb teljesnek mondható bérjegyzék csak a század végéről maradt. Ennek idézését az indokolja, hogy érzékelteti a több évtized során történt változásokat. ,Jn Anno 1700. Fogadtuk mészárosnak Pánczéll Istvánt 25 forintban, fizettünk eddig való szolgálatáért 11 forint 25 pénzt. Fabi János succédait helyette Kovács Mihállyal [...] Németh Istóké egy summában 40 forint. Adtunk neki 36 forintokat. Item 4 for. Totum solvimus. Dobos Istóké flo. 15, ködmen, dolmány. Az bérit mind megadtuk. Csizma 2 pár, adtunk neki 6 máriás gar. Adtunk egy csizmát. Vöttünk egy nadrágot, abát dolmánynak, nadrágnak 12 máriás gar., az váltságért 3 már. gar. 4 polturát. Item adtunk neki egy tehenet tall. 15, adott 12 tall. Dobosnak az bérit, úgymint az 23 forintot egy pénzig megadtuk"

21 Kecskemét tanácsának működése a XVI-XVII. században. Kézirat. A város tisztségviselői 16601700 között c. táblázat. BKMÖL IV. 1508/c. 1662. 6-12. o. A következő évben: „Mészáros János béri készpénz tall. 20. Egy aba, egy vég törökvászon, egy abadolmány, nadrág, 3 fertály búza, 3 csizma, egyik kordovány, két lábravalónak vászon, száz font hús, egy só." Társáé, „Gidio Istváné lesz pénz f. 20, egész ruha, egy só, 3 fertály búza, 100 font hús, csizma az mit elszaggathat." BKMÖL IV. 1508/c. 1663.6. o. BKMÖL IV. 1510/a. 1685. 3^L o., ill. 9. o., ill. BKMÖL IV. 1510/g. Kecskemét Város számadási iratai. Székbírói számadások (a továbbiakban: IV. 1510/g.). 1693. 104—133.0.