Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR: A VÁROSI MÉSZÁRSZÉK ÜZEMELTETÉSE KECSKEMÉTEN A XVI-XVII. SZÁZADBAN

mennyiség halmozódott fel belőlük. ,Jizen megírt bőrnek, Császárné pincéjében valónak, mindestül fogva valót, eladván és annak ára 2.404 garas, tallérul tészen tall. 343, 3 gar. d. 20. Die 9. Mardi 1684. A maradék bőrt Császárné pincéjében valót adtuk el szombatiaknak, bokrát 8 garason"

18 A szakmai munka ellátásához a személyi feltételek biztosítása a főbíró feladata volt. A mezőváros gazdálkodása, előjogainak érvényesítése és több alkalmi feladat szükségessé tette, hogy az egyes területekre, feladatokra megfelelő szervezőket, végrehajtókat és ellenőrzőket jelöljenek ki. Ezek között megkülönböztetett figyelmet kaptak a székbírák. Fontosságukat csak részben határozta meg az, hogy a mezőváros benefíciumával élve a mészárszék működtetésével évenként számottevő bevételt tudott előteremteni. Legalább ennyire fontos volt az, hogy a rendkívül zaklatott évtizedekben, olykor a legteljesebb létbizonytalanság határán a mezőváros több ezer lakosa a legelemibb húsfélékhez, zsiradékhoz és a háztartáshoz szükséges többféle anyaghoz hozzá tudjon jutni. Elsődlegesen az utóbbi kötelezettség határozta meg az esküdtek, a tanács és a bírák hagyományossá vált körültekintő és következetes eljárását a székbírák személyének megválasztásakor. Azonban ezekben az évtizedekben a mészárszék folyamatos és kielégítő működtetése nem merülhetett ki a tőkehúsok kimérésében. Az alapanyag beszerzése, az értékesítésre szánt élőállatoknak a vásárokon, hetivásárokon történt beszerzése után heteken, hónapokon át történő tartása, a mészárszék tényleges működtetése, a különféle anyagok (faggyú, bőr) tárolása és azok értékesítése, a mészárosok munkájának az ellenőrzése stb. sokirányú szervező- és ellenőrzőmunkát követelt. Éppen ezért a zavartalan ellátás érdekében - az esetek többségében - évenként három székbírót választottak. E téren is azt kell kiemelnünk, hogy a mezővárosban ez az intézmény is már a XVI. században hasonló módon működött, mint a tárgyalt időszakon belül. Ez a jól működő szervezet hosszú fejlődés eredménye lehetett. Kialakításának kezdeti időpontját még hozzávetőlegesen sem tudjuk meghatározni, de az kétségtelen, hogy a rájuk vonatkozó legkorábbi írott emlékünk 1600-ból való. Ekkor említik a mészárosok mellett Szána Jánost és Gyóni Lukács székbírákat.

19 Forrásaink nagymérvű pusztulása miatt velük kapcsolatos utalás, nevüket tartalmazó újabb feljegyzés csak 1662-től áll - kisebb hézagokkal - rendelkezésünkre. A város székbírái 1662-1700-ig 1600 Szana János, Gyóni Lukács [•••] 1662 Csiszár István, Kenéz János, Drani Mihály 1663 Király István, Kollát Péter, Vida István 1664 Csete Gergely, Kállai István, Herczeg Mihály 1665 István Kovács 1666 Barkó Benedek 1667 Bíró János, Tóth György, Veres János 1668 Tar György, Kollát Péter, Szabó Keresztes 1669 Csaba László, Oláh János, Demeter Márton 1670 Király Mihály, Sárközi István, Szűcs István 18 BKMÖL IV. 1510/i. 1683. 3-6. o. Ez 75-80 tehén árával volt egyenlő! 19 HORNYIK János, 1861. II. k. 94-95. o.