Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - SÓBER PÉTER: A BÁCS-KISKUN MEGYEI CIGÁNYSÁG INTEGRÁLÁSA A SZOCIALIZMUS KORAI IDŐSZAKÁBAN (1946-1965)

gondozott cigánygyerekekkel nagyon szép eredményeket értek el. Ő is kérte, hogy a titkárságon legyen egy előadó, aki a cigányság problémáival foglalkozna, és koordinálná három osztály munkáját.

38 Nagy Sándor a keceli cigányhelyzetről annak fényében számolt be, hogy kemény kritikák illeték a település cigánypolitikáját, egyáltalán a helyzethez való hozzáállását. Ez alapján kiderült, hogy Kecelen valójában annyira jó a helyzet, hogy a közelben élő cigányokat, például a dunapataji cigányokat is oda vonzották. 240 cigány élt a településen, de a javuló helyzet miatt ez a szám fokozatosan és folyamatosan növekszik. Ebből is következik, hogy Kecel városa is sokat tett a cigányokért.

39 A vb-tagok abban ismét megegyeztek, hogy a cigányság több évszázados el- és lemaradottságát nem lehet pár év alatt megszűntetni. Kovács Endre, a Művelődési Osztály előadója elmondta, hogy a cigányok 5560%-a ki akar kerülni a cigánytelepekről. Ehhez azonban a vállalatoknak máshogyan kellene eljárni a cigányokkal szemben, egyfajta pozitív diszkriminációt tartana jó megoldásnak. Dr. Varga Jenő összefoglalójában megállapította, hogy születtek eredmények, de „a cigányság kérdése gazdasági, kulturális, egészségügyi vonatkozásban [...] mindig rendkívül rossz helyzetben van".

40 Szerinte a legfontosabb a lakosság szemléletének a megváltoztatása. Az elnök meglehetősen önkritikus hangot ütött meg az elért eredmények vonatkozásában. Szerinte néhány helyen komoly eredményeket konstatálhatunk, mint Kecskeméten és Kiskunfélegyházán, ugyanakkor „az anyagi erő, ami rendelkezésre áll, így elsősorban a munkába állítás, egészségügyi és kulturális vonatkozásban oly nagy, hogy az eddigieknél sokkal nagyobb eredményt lehetett volna elérni, ha a helyzet súlyának megfelelően, a PB. megkívánt szemléletének megfelelően végeztük volna a munkát és valóban társadalmi üggyé tettük volna az e kérdésben való foglalkozást."

4

^ Megjegyzi még, hogy jelentős anyagi segítség nélkül nem tehetők igazán hatékony lépések a cigányság életének javítására. A vb határozatában ki is emelte ezt a pontot, és utasította az osztályokat, hogy minden pénzt használjanak fel a cigány helyzet megoldására. Ilyen volt például, hogy az egészségügyi intézményeknél található, már selejtezésre készülő ruhanemüket cigány iskolásoknak adják. A megyei vezetők ismét határozatban kérték azt a megye területén található valamennyi tanácsi hivatal, intézmény és vállalat vezetőjétől, hogy a cigány lakossággal szemben tanúsított „helytelen szemléleten" változtassanak kollégáik körében. Ennél kézzelfoghatóbb volt az a határozat, hogy a községfejlesztési beruházásokból 10%-ot a cigánytelepek vízellátásának javítására kell fordítania minden tanácsnak.

42 A Megyei Tanács VB Egészségügyi és Művelődési Osztálya jelentést tett ugyanebben az évben az 507/1962. vb-határozat végrehajtásáról,

43 illetve a megyei cigánylakosság helyzetéről. A javulás kézzelfogható volt a jelentés szerint, hiszen könnyebbé vált a cigányok elhelyezkedése, a vállalatok már nem idegenkedtek a felvételükről. Erről 1962. november 20-án tartottak tájékoztatót, ahol a helyes BKMÖL XXIII. l/a. VB. jkv. 1963. 21. k. 11-12. o. Uo. 14-15. o. Uo. 17. o. Uo. 18. o. Uo. 22. o. Uo. 139-147. o. A Megyei Tanács VB Egészségügyi és Művelődési Osztályának együttes jelentése a megye cigány lakosságának helyzetéről, illetve az 507/1962. sz. VB-határozat végrehajtásáról. 1963. november 20.