Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - SÓBER PÉTER: A BÁCS-KISKUN MEGYEI CIGÁNYSÁG INTEGRÁLÁSA A SZOCIALIZMUS KORAI IDŐSZAKÁBAN (1946-1965)

kértek a tanácsoktól, hogy felmérjék, milyen állapotban is van a magyar cigányság, hogyan rétegződik, milyenek az életkörülményeik, lakásviszonyaik, egészségügyi helyzetük stb. Ezek alapján különböző programokat akartak kidolgozni a cigányok élethelyzetének a javítására, ám - érdekes módon - ez mindig a helyi tanácsok, valamint a falusi és városi emberek ellenérzését váltotta ki. Az MSZMP

11 vezetése, és különösen az apparátusban dolgozó szakemberek már 1955-ben elhatározták, hogy felmérést készítenek a cigány lakosság helyzetéről. Az 1956-os események miatt erre végül csak 1957 nyarán került sor. Ekkor a Munkaügyi Minisztérium két munkatársa, Bán Géza és Pogány György küldte el a tanácsoknak az általuk kidolgozott kérdőívet.

12 Ebben olyan kérdések szerepeltek, minthogy mekkora a cigányság száma és aránya az össznépességen belül; milyen a társadalmi helyzetük; előfordul-e hátrányos megkülönböztetés velük szemben; részt vesznek-e a politikai életben; milyen a cigányok aránya a bűnözésben; milyen a gazdasági helyzetük, azon belül milyenek a foglalkoztatottsági mutatóik; vannak-e speciális cigány szakmák; van-e lényeges különbség a cigányság életmódjában, műveltségi, egészségügyi körülményeikben az iparosodott és a nem iparosodott vidéken élő cigányok között; milyen az egészségügyi helyzetük a nem cigányokhoz képest; vannak-e vándorcigányok az adott járásban; felmerült-e cigány iskolák kialakításának a lehetősége; a cigány fiatalok milyen arányban jutnak el szakmunkásképzőbe, vagy felsőoktatási intézménybe; és végül a tanácsok mit tettek, és mit kívánnak tenni a cigányság helyzetének a javítása érdekében, és mit várnak el a minisztériumoktól.

13 A Bács-Kiskun megyei helyzet A megyei tanács - miután egyesítette a városi és a járási tanácsoktól kapott adatokat - felküldte jelentését a minisztériumba.

14 Ezek szerint Bács-Kiskun megyében 6451 cigány él, míg a megye lakossága 580 ezer főt tesz ki. A romák száma folyamatosan nő, kivéve Kalocsa városát. A cigányság azonban nem egységes etnikum. Társadalmi helyzetük alapján háromféle cigányt lehet megkülönböztetni, az oláh cigányokat, a zenész cigányokat, és végül az úgynevezett lókupec cigányokat. Meg kell jegyezni, hogy ez a hármas felosztás nemcsak a Bács-Kiskun megyei, hanem az országban élő cigányságra is vonatkozik többé-kevésbé.

15 " Magyar Szocialista Munkáspárt, amely 1956 őszén alakult Kádár János vezetésével. Lényeges, hogy a cigányokkal kapcsolatos politikában mást képviselt az MSZMP, mint a korábbi kommunista párt, a Magyar Dolgozók Pártja. Pontosan ezt fejezi ki az, hogy 1956 után újfajta cigánypolitika került terítékre, mint az azt megelőző években. 12 Ez a kérdőív nem hasonlít a mai szociológiai vizsgálatoknál alkalmazott kérdőívekre, csupán kérdéseket tartalmazott, amelyeket témák szerint csoportosítottak, és amelyekre szöveges válaszokat vártak a kérdésfeltevők. 13 POGÁNY György-BÁN Géza, 1958. 42^15. o. 14 Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára (a továbbiakban: BKMÖL) XXIII. 14. A Bács-Kiskun Megyei Tanács VB. Munkaerőgazdálkodási (1957-től Munkaügyi) Osztály iratai. 40 135/1957. iktatószámú irat. 15 Másfajta klasszifikációval is lehet találkozni a korabeli jelentésekben és a szakirodalomban is. Ez a felsorolás a letelepedés szerinti osztályozást követi a letelepült, a félig vándorló és a vándorcigányok terminusokat alkalmazva.