Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - SARLÓS ISTVÁN: BAJA VÁROS MEZŐGAZDASÁGI NAGYBIRTOKAI A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

szakaszán hozták létre 1871-75-ben.

19 A területen nem a mezőgazdasági termelés volt a hangsúlyos, kiegészítő tevékenységként több kisebb rétet és legelőt is találunk a fokozatosan visszaszoruló erdők mellett. A kalocsai érsekség mellett Bajaszentistvánon a helyi római katolikus egyháznak is volt birtoka, melyet kisbérletben műveltek VA részben szántóként, VA részben rétként. Bajával ellentétben itt csak egy magántulajdonán gazdálkodó vállalkozó volt, Doge Béla, aki 142 holdas birtokán nagyrészt szántóföldi gabonatermesztést folytatott. A nagybirtokok 1935-ben 1935-ben Baján - a hozzácsatolt bajaszentistvániakkal együtt - 15 nagybirtok volt, azaz a nagybirtok száma 10 év alatt 2-vel csökkent. A birtokok méretében és tulajdonosai körükben 1935-re még nagyobb változások mentek végbe. (3/a. és 3/b. táblázat) Baja város és a kalocsai érsekség birtoka csak minimális mértékben csökkent, de mindkettőnek a bérlői megváltoztak. 1925-ből mindössze ifjabb Nehrlinger József bérlete maradt meg, bár területe csökkent. Harton Mihály bérletének 40%-át fia vitte tovább. A többi bérlő személye megváltozott és sokkal kisebb területeket béreltek. Az 1925-ben meglévő legelőbérletek megszűntek, helyettük Schäffer Mátyás és Wittner Péter a birtok nádasait vette bérbe és kezdett szakszerű építőanyag-kitermelésbe. A legnagyobb legelőbérlettel rendelkező Lemberger György a gazdasági világválság hatására 1931-ben felhagyott a gazdálkodással és terménykereskedőként folytatta munkásságát.

20 Emellett 761 holdon megjelentek a kisbérletek. A kalocsai érsekség birtokában lévő területen Auer Emil bérlete ugyan megmaradt, de korábbi bérletének csak mintegy 2/3 részét vette ki. Katanits Antal állattenyésztő vállalkozása megszűnt, szántóföldjeinek egy részét az érsekség kisbérletben adta ki. Katanits az 1930-as évek elején felhagyott a gazdálkodással és kereskedőként folytatta tevékenységét. Már az 1920-as években is rendszeresen foglalkozott tűzifaeladással, melyet évente megújuló szerződés keretében termeltek ki az érseki birtokon. 1932től Katanits teljes egészében fakereskedéssel foglalkozott.

21 A régi magántulajdonosok közül mindössze Szász Ottó és Égi Antal maradt talpon. Égi birtoka 10 holddal gyarapodott a felesége révén, de ez semmit sem változtatott a birtokon folytatott gazdálkodáson, továbbra is szántóföldi gabonatermesztéssel foglalkoztak. Szász birtoka ezzel szemben az ötödére csökkent; nagyrészt földjének szántóterületeit adta el, a szőlőket megtartotta magának, így továbbra is Baja legnagyobb szőlőbirtokosa maradt a maga 35 holdjával. 19 POGONYI György, 1929. 203. o. 20 RAPCSÁNYI Jakab, 1934. 234. o. "' Uo. 248. o. Fakereskedöként Katanits komoly sikereket ért el, a város legnagyobb tűzifa-kereskedője lett, 1934-től a bajai bútorgyár legnagyobb beszállítója. A Bajai Újság (1923-35 között minden januári számban) hirdetési rovatában (3. o.) Katanits rendszeresen szerepelt, a „legjobb áron" kínált tűzifát, 1930 után bútorfát is.