Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)
TANULMÁNYOK - SARLÓS ISTVÁN: BAJA VÁROS MEZŐGAZDASÁGI NAGYBIRTOKAI A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT
A városban a második legnagyobb birtok tulajdonosa Szász Ottó volt. Az 589 holdas birtokán a szántóföldi gabonatermesztés volt meghatározó, de emellett 40 holdas szőlője a legnagyobb volt a városban. Szász Ottó mellett özvegy Schleicher Antalnénak volt még nagyobb szőlője, 36 hold. A bajai szőlőültetvényekre nagyrészt a homokra telepített csemegeszőlő volt a jellemző, különösen a Pannónia kincse fajta. A 12 bajai nagybirtokból 11-en meghatározó volt a szántóföldi gabonatermesztés. Az egyetlen kivételt Füstös György jelentette, aki 152 holdas területén állattenyésztéssel foglalkozott. A birtok 114 hold legelő mellett csak 23 hold szántóval bírt, amelyen az állattartáshoz szükséges takarmányt termesztették meg, a 15 holdnyi erdő pedig a sertések makkoltatásához kellett. Füstös elsősorban szarvasmarha és sertés tartására rendezkedett be. Tulajdonosi szempontból vizsgálva a bajai nagybirtokokat, komoly aránytalanságot tapasztalhatunk. A 12 birtokból a városi nagybirtok mellett a többi 11 magánszemélyek tulajdonában volt. A 11 nagybirtokos közül 3-an nem gazdálkodtak önállóan a földjükön. Juray Károly, Tury Mátyás és Tüske János egészben adta ki földjét egy-egy bérlőnek. Bajai nagybirtokon kisbérlettel 18 nem találkozhatunk. E nagyobb szabad forgalmú birtokokat könnyen lehetett értékesíteni, az örökösödéssel is gyorsan aprózódhattak, így a tulajdonosi kör 10 év alatt - a következő Gazdacímtár elkészítésére - szinte teljesen megváltozott. Bajaszentistvánon még a bajainál is koncentráltabb birtokstruktúrával találkozunk. (2/b. táblázat) A község területének több mint felét kitevő 11 967 holdas nagybirtok a kalocsai érsek kezelésében volt. Az 1925-ös adatok szerint a kalocsai érsekség 65 509 holdat kitevő birtokállományának legnagyobb darabja - több mint 18% - volt a bajaszentistváni birtok. Ebből az évből jövedelmi adatokat nem találtam, de ebből a szempontból az 1935-ös adatok is nagyon beszédesek. A birtok ekkor is az érsekség legnagyobb uradalma, de a belőle származó jövedelem csak a harmadik a listában, a kisebb hajósi és hartai földekből sokkal nagyobb bevétele származott az érseknek. Ennek elsődleges oka az, hogy a község észak-északkeleti részén elterülő hatalmas terület legnagyobb részét a kiterjedt ártéri erdőségek alkották, összesen 7690 holdat. A terület minimális részén folytattak intenzív erdőgazdálkodást, azaz a birtok gazdaságilag nagyrészt kihasználatlan maradt. Ezen kívül az ártéren 350 hold nádas terült el. A területből mindössze 906 holdat vontak be a szántóföldi gabonatermesztésbe, ennek is legnagyobb része Auer Emil bajaszentistváni lakos bérlete volt. Az érseki birtokon - Füstös György bajai vállalkozásához hasonlóan - Katanits Antal foglalkozott nagyüzemi állattenyésztéssel. A birtok legelőinek tetemes részét bérelő Katanits azonban a szarvasmarha mellett juhtenyésztésre rendezkedett be. Az összesen 130 holdas legelőin a környéken egyedülálló módon húsmerinókat tartott. A község birtokában 687 holdnyi terület volt, amelynek tetemes részét, 405 holdat, a legelők tettek ki. Ennek magyarázata ugyanaz, mint Baja esetében. A Duna-híd környékén a védőgátakon és a vasúti töltések mellett több helyen is a beerdősülés ellen legeltettek. Bajaszentistvánon jelentős földtulajdonnal rendelkezett a Magyar Királyi Államkincstár. 224 holdas birtoka a bajai folyami kikötő területét foglalta magában. A bajai kikötőt a Ferenc-tápcsatorna Sugovicából nyíló kezdeti A kisbérlet jelzőt a gazdacímtárakhoz hasonlóan a birtokok mérete alapján használom. A gazdacímtárakban ide soroltak minden 100 hold alatti bérletet.
