Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - SARLÓS ISTVÁN: BAJA VÁROS MEZŐGAZDASÁGI NAGYBIRTOKAI A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

1000-3000 holdas birtokok nem voltak. A város területének közel 48%-át két nagybirtok tette ki: a nagyobb bajaszentistváni birtok a kalocsai érsekség, míg a kisebb Baja város tulajdonában volt. A földbirtokstruktúrát a szabad és a korlátozott forgalmú birtokok megoszlása szempontjából vizsgálva azt a megfigyelést tehetjük, hogy a szabad és kötött forgalmú földbirtokok aránya nagy egyenlőtlenséget mutat. A városban található 4543 birtokból több mint 90% a szabad forgalmúak közé tartozott. A szabad forgalmú földbirtokok elsősorban a kisebbek közül kerültek ki. A nagybirtokok 1925-ben A két világháború között a mezőgazdasági tőkeállomány 85%-át a termőföld tette ki,

16 ezért egy terület mezőgazdaságának meghatározó elemei a nagybirtokok. 1925ben Baján 12 db 100 holdnál nagyobb birtok volt. (2/a. táblázat) A legnagyobb, 5020 holdas terület Baja város tulajdonát képezte. E nagybirtok a város gazdálkodásábanjelentős szerepet játszott, az 1920-as évek elején a legjelentősebb bevételi forrást jelentette, bár a korona korabeli súlyos inflációja miatt nagyon nehéz pontos képet kapni valódi szerepéről. A Bajai Újságban minden év január végén vagy február elején megjelent éves városgazdálkodási mérlegben a birtokból származó bevételek az összbevétel 15-19%-át tették ki.

17 Természetesen a nagybirtok szerepe a Bajára települő ipar és szolgáltatások miatt folyamatosan csökkent, de 1941-ig stabil jövedelemforrása maradt a városnak. A birtok mezőgazdaságilag legjobban hasznosítható területei a várostól dél-délkeleti irányban területek el. E területeket a város bérbe adta. A 9 bérlő mindegyike szántóföldi gabonatermesztést folytatott területén, csak Hoffmann Jakab és Lemberger György esetében találunk egy-egy kisebb legelőt. Külön figyelmet érdemel ifjabb Nehrilnger József csávolyi lakos 1000 holdas szántóbérlete, amely a birtoktest legkeletibb része volt. A város tulajdonában lévő birtokon helyezkedtek el a városi épületek és közutak is, ezek együttes területe 690 hold volt. A birtok legértéktelenebb részét a bácsbokodi út és a vasút közötti homokos terület képezte, itt 14 hold erdő és 447 hold legelő terült el. A 447 holdnyi legelő egy város esetében szokatlanul nagy területnek mondható. Erre elsősorban a város fekvése adhat magyarázatot. Az ármentesítések következtében Baja területe jelentősen gyarapodott a Duna gátak mögé szorításával. A védőgátak rendszere a város kezelésébe került, ezek beerdősülését az árvízvédelem érdekében mindenképpen meg kellett akadályozni. E területeket ezért rendszeresen legeltették, vagy kaszálták, így az összeíráskor a hasznosításuknak megfelelő csoportba (legelő vagy rét) kerültek. A város kezelésében lévő legelőterületek nagyrészt a városi juhállomány számára biztosították a táplálékot. A Duna közelségéből adódóan 77 hold nádas is tartozott a birtokhoz, amely a déli és délnyugati részén terület el Szeremle felé a Sugovica mellett. 16 TÓTH Tibor, 1987. 86.0. 17 Bajai Újság, 1924. január 28., 1925. február 2., 1926. február 4., 1927. január 27. A város gazdálkodását értékelő éves kimutatásokat mindig az 1. oldalon vezércikkben hozta le az újság.