Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - SARLÓS ISTVÁN: BAJA VÁROS MEZŐGAZDASÁGI NAGYBIRTOKAI A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

birtokok száma ugrásszerűen megnövekedett.

10 A törpebirtokosok számát növelte az 1919-1921 között a Délvidékről menekülők csoportja, akik elsősorban Baján próbáltak meg letelepedni," így tovább növelték a nincstelen igénylők számát. A városi törpebirtokon élők azonban kihasználhatták a városi piac biztosította értékesítési lehetőségeket, a legtöbbjük zöldség- és gyümölcstermesztésre specializálódott,

12 ez Bajára fokozottan igaz. Ennek ellenére ez a birtoktípus gyakorlatilag életképtelen, a számuk folyamatosan csökkent, 1935-ben arányuk csak 31,48% volt. Ugyanilyen rossz helyzetben voltak az 1 holdnál kisebb területen gazdálkodó, de szántófölddel rendelkező parasztok is, arányuk 20,26% volt. Az 1-5 holdas gazdák helyzete már valamivel kedvezőbbnek mondható. A Horthy-korszakban Magyarországon nagyjából 5 hold földre volt szükség egy parasztcsalád szűkös megélhetéséhez.

1 Az ország déli területein valamilyen helyi specialitást kihasználva ez már stabil életkörülményeket biztosíthatott - Baja ilyen helynek számított. Az ebbe a két csoportba tartozó 30,33%-os részarány az egész korszakban stabilnak mondható. A földbirtokok több mint 80%-a tartozott az 5 holdnál kisebb kategóriákba, e birtokon élők elsősorban önellátásra berendezkedő szegényparasztok voltak, akik számára semmilyen lehetőség sem nyílt a felemelkedésre. A kisbirtokok a város területének 12%-át sem tették ki. A következő négy kategóriába tartoznak azok a középbirtokok, amelyek elvileg a megélhetés felett már biztosítottak annyi felesleget is tulajdonosaik számára, amellyel megjelenhettek a helyi piacon. A viszonylag erős középbirtokosi réteg a Duna menti kisvárosok specialitása. A dualizmus korában szabályozott folyó felszabaduló árterei a törvények értelmében a város birtokába kerültek, ezért a népességhez képest minden város nagy földterülettel rendelkezett. Ennek megfelelően a földreformkor egyes igénylők a már meglévő földjeikhez kaptak egy további birtoktestet, az úgynevezett ragasztást. Ez a középbirtokosi réteg, különösen az 5-10 holdas csoport, megerősödéséhez vezetett. Úgy tartották, hogy a Bácska természeti adottságainak köszönhetően egy 3^4 holdon gazdálkodó birtokos már nyugodtan megélhetett a szántóföldi müvelésből is, mivel itt voltak a korabeli Magyarország legjobb földjei.

14 A 20-22 aranykorona értékű földek olyan termésátlagokat produkáltak, amelynek bevételeiből a környékbeli parasztok már minimálisan iskoláztatni is tudták a gyermekeiket. Az 5-10 holdas birtokon egy parasztcsalád kényelmesen megélhetett, és a legnagyobb fiúgyerek számára már egy közép- vagy felsőfokú

15 oktatási intézmény látogatásának anyagi lehetőségeit is megteremtette. A középbirtokosok négy rétege 17,57%-os részesedéssel bírt. Birtokaik területe elérte a város területének 32,93%-át. A felső öt kategóriába sorolhatjuk a tényleges nagybirtokokat. Városi körülmények között egy 100 holdas birtok már nagynak számított. A 16 nagybirtok aránya a városi földbirtokok között mindössze 0,37%, de együttesen a város területének 55,36%-át tették ki. Baján a nagybirtokok között a 100-200 holdasok voltak túlsúlyban, a 16-ból 11 ebbe a kategóriába tartozott. Ezzel párhuzamosan 500-1000 és 10 KAPOSI Zoltán, 2002. 286. o. " GERGELY FERENC-KŐH

EGYI MIHÁLY, 1974. 62. o. 12 GUNST Péter, 2006. 252. o. Ij Természetesen ez tájegységenként jelentősen eltérhetett, 5 hold hozzávetőleges átlagnak tekinthető. 14 A legjobb állítás nem teljesen igaz, mivel Békés megyében több helyen, Kábán és Százhalombattán vannak 24 aranykoronás földek is, de ezek területe kicsi és nem egységes. 15 Ez utóbbi természetesen nagyon ritka volt.